Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1911 (2. évfolyam, 12-21. szám)

1911 / 14. szám

117 felelősségre vonás jogi konzequenciáinak alkalmazására, mert hiszen a több, Jni 111 700 bírósági vezetői és felsőbirói állásba a biró ezentúl is csak a felelős miniszternek ellenjegyzése alapján juthatna be és bő alkalmat adna a mainál megfelelőbb szelekció gyakorlására, mert hiszen a bírák zömének az automatikus előlépés rendszerében biztosított anyagi előbbre jutása mellett sokkal jobban és rigorózusabban lehet majd a magasabb birói állásokba az embereket kiválasztani; és nagyméltóságod előli bizonyára az is ismére- t tes, hogy a miniszteri felelősség elve elsősorban olt kell, hogyéivényesüljön, az első fokra történt birói kinevezéseknél, mert hiróvá csak azt volna szabad kinevezni, a ki már az előkészítő szolgálat bán mindazoknak az erényeknek jeléi adta, a melyek a bírót kell, hogy ékesítsék. A magyar bírák az automatikus előlépés intézményében az elsőfokú biró anyagi függetlenségét akarják megfelelő szilárd alapokra fektetni, hogy ezzel egyúttal már az elsőfokú biró erkölcsi függetlenségének is megvessék a leghathatósabb alapját. A magyar bírónak a teljes függetlensége, fel- és lefelé egyaránt az, a mi szemeink előli lebeg, a mikor mi ilyen értelemben megalkotott automatikus intézménynyel a bírónak a lüggellenségi érzetéi akarjuk megerősíteni, annak a tudatának a keltésével és megszilárdításával, hogy az ő* anyagi előbbre jutása az első fokon minden újabbi kinevezés, minden újabbi protekció, a kormány kegyének hajhászása és ezt a kegyei kijáró proteklorok közbenjárásának igénybevétele nélkül automatice következik be bizonyos idő multával, a törvény ereje alapján. Mi az automatikus előlépés intézményében egyik leghathatósabb biztosítékát kívánjuk megteremteni annak, hogy az elsőfokú biró annak tudatában, hogy az ő anyagi függetlensége törvényileg biztosítva van, minden időben és minden viszonyok közepette megőrizze függetlenségi érzetének olyan teljességét, a me lyet még a bíróság vezetőjének jóakaratát természetszerűen kereső törekvés se homályosíthasson el és a mely egyedül alkalmas az ő ítélkezésének is azt a függetlenséget biztosítani, a mely egyedül nyújthatja esak a szabadság- és népjogoknak a hathatós védelmet. Éppen ezért erősen bízom benne, hogy az automatikus előlépés megalkotása iránti törekvésünket mihamarabb siker fogja koronázni, mert ebbeli törekvéseinkben velünk van és lesz a felvilágosított közvélemény, velünk lesz a sajtó, a mely a szabadságjogok iránti küzdelemben mindig az első helyen volt és az első helyen lesz bizonyára az azok védelmére hivatott bírák teljes függetlenségének kivívása iránti küzdelmünkben is és velünk lesz a magyar képviselőház, a mely 1848 óta sohasem szűnt meg a népjogok kiterjesztését iniciálni és így kétségtelenül velünk lesz, a mikor a magyar bírót ezen népjogok oltalmára teljesen függetleníteni kell. Es nem íognak elzárkózni törekvéseink komolysága és életrevalósága elől kormány férfiamk és köztük elsősorban az igazságügyminiszler úr sem, a ki a birói pályáról magával vitte a miniszteri székbe nemcsak a birói függetlenség iránti kellő érzéket, hanem azt az erős gyakorlati érzéket is, melynek eddigi működésében is már elég jelét adta és a mely bizonyára arra serkenti, hogy az automatikus előlépés megalkotásának nagy műve az ő nevéhez fűződjék. Ezek után legyen meggyőződve Nagyméltóságod, hogy az automatikus előlépés nem ütközik össze a parlamentarizmus alapelveivel és nem ez veszélyezteti a parlamentarizmust, hanem veszélyezteli az a biró, a k'nck a függetlenségi érzéke olt kopik el a miniszterek és a proteklorok előszobáiban. IV. Az automatikus előlépés ügye az osztályokban.* Balassagyarmat. Jegyzőkönyv felvétetett Balassagyarmaton 1944. évi márczius hó 26-án az Országos Birói és Ügyészi Egyesület balassagyarmati osztályának rendkívüli közgyűlésén. Jelen voltak: Köröm László, dr. Ligeti, Ernő, Kletzár Lajos, Kécskeméthy Géza, Csuppay Ferencz, Golll Rezső, Csenget/ Kálmán, TéíboHzky Károly, Jókuthy Miklós, dr. Székel// Miksa, dr. Kienlzl Tivadar, Rasovfszky Gyula, Frecska Jenő, Sándor Arnold, dr. Nádas Ferencz, dr. Csipkay Andor, dr. Versei. Gyula, Szűcsi Béla, Mezey Ákos. A közgyűlés tárgya: Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület elnökének átirata az automatikus előlépésnek az elsőfokú kir. bíróságoknál és ügyészségeknél mihamarálib megvalósítása tárgyában. köröm László helyetles elnök a közgyűlést megnyitván, ismertette * A jegyzőkönyvök közlését a május folyamán megjelenő számban folytatjuk. annak egyetlen tárgyát, majd felhívta a megjelent tagokat, hogy a közgyűlés tárgya tekintetében határozzanak. Dr. Székelj/ Miksa javasolja, hogy a közgyűlés az automatikus előlépés sürgős megvalósítása mellett foglaljon állást és hogy mondja ki, miszerint, kívánatosnak tartja, hogy a jegyzők fele már most kerüljön bele a IX-ik fizetési osztályba, az albirák és alügyészek pedig a VIII. fizetési osztályba. Gotit Rezső szintén kívánatosnak tartja az automatikus előlépés azonnali megvalósítását, azonban nézete szerint a közgyűlésnek fölösleges a jegyzők helyzetével foglalkozni, mer! már e tekintetben máskor állási foglalt. Jókuthy Miklós azt indítványozza, hogy a közgyűlés mondja ki határozatként, és ehhez képest keresse meg az igazgatóságot, hogy legyen lépésekel, miszerint, addig, míg a birói szervezeti törvény életbelép, a VII. és VI. fizetési osztályokban a létszám már most emeltessék Csuppay Ferencz kívánatosnak tartja, hogy az eg\es fizetési osztályokban a fizetési fokozatok már most betöltessenek. Dr. Ligeti Ernő kívánatosnak tartja az ö álló birói és ügyészi státus behozatalát és a bírósági szervezeti törvény mielőbbi életbeléptetését. A közgyűlés ezután mások hozzászólása után is határozatként kimondta, hogy az automatikus előlépés azonnali életbeléptetését kívánatosnak tartja és megkeresi a központi igazgatóságot, hogy ennek sürgős megvalósítása érdekében tegye meg a kellő lépéseket. Nem mulaszthatja el az osztálygyűlés újból hangsúlyozni a birói és ügyészi karnak azon sérelmét, hogy a fizetési osztályokban az egyes fizetési fokozatok a szolgálat idejének figyelembe vétele mellett, a mai napig sem leltek betöltve. Ezt abból az okból hangsúlyozza ismételten, a mennyiben a fentebb tervezeti automatikus előléptetés bármely okból rövid időn belül életbeléptelhető nem lenne, legalább a fizetési fokozatok betöltése, — mint tételes törvény rendelkezésén alapuló és a bírák nyomasztó anyagi helyzeté folytán el nem odázható kormányzati intézkedés, halaszlhallanul foganatba vétessék. Elnök jelenti ezután, hogy Kúozián Gyula volt balassagyarmati kir. ügyész Egerbe történt ál helyeztetése folytán ellávozolt az osztály kebeléből, indítványozza, hogy az osztály távozása alkalmából sajnálatát fejezze ki. A közgyűlés Kóczián Gyula kir. ügyésznek az osztály kebeléből való távozása felett sajnálkozását fejezi ki. Egyéb tárgy nem lévén, a közgyűlés berekesztetett. Besztercze. Jegyzőkönyv felvétetett Beszterczén 1911 márczius 25-én az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület beszlerczei osztályának tartott gyűléséről. Jelen voltak: Kendefi Domokos kir. kúriai biró, kir. törvényszéki elnök, Bisze Alajos kir. ítélőtáblai birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró, Olasz Károly, Preineszberger Géza kir. törvényszéki bírák, Déssy István, Andersen. József kir. járásbirák, Kisgyörgy Sándor kir. törvényszéki albiró, Láng Nándor és Incze Zoltán kir. törvényszéki jegyzők. Elnök a jegyzőkönyv megszerkesztésével Láng Nándor kir. törvényszéki jegyzőt bízza meg, és a jegyzőkönyv hitelesítésére Olasz Károly és Preineszberger Géza kir. törvényszéki bírákat jelöli ki. Elnök a mai gyűlés tárgyaként ismerteti az Országos Birói és Ügyészi Egyesület elnökének 1911 márczius 16-ári kelt körlevelét és indítványozza, hogy az osztály tegye magáévá az elsőfokú kir. bíróságoknál és ügyészségeknél az automatikus előléptetésnek megvalósítása érdekében megindult akcziót; az osztálynak jelenlevő tagjai e kérdést behatóan megvitatván, egyhangúan meghozták és elnök kihirdeti a következő határozatot: A beszterczei osztály az elsőfokú kir. bíróságoknál és ügyészségeknél az automatikns előléptetésnek megvalósítása érdekében tett indítványt magáévá leszi, s az igazságszolgáltatásnak helyesen felfogott érdeke szempontjából azt szükségesnek is találja. Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti s a jegyzőkönyv aláíratott. Beszterczebánya. Jegyzőkönyv felvétetett az Országos Birói és Ügyészi Egyesület heszterczebányai osztályának 1911. évi márczius hó 26-án tartott osztálygyűléséről. Jelen voltak: Lehólzky István, kir. Ítélőtáblai biró, oszlályelnök, Boleman Lajos, kir. curiai biró, kir. törvényszéki elnök, Skullély István kir. ügyész, Horvátit Mihály, dr. Láng Ernő és Székely János, kir törvényszéki bírák, Egry Áladár kir. aljárásbiró, dr. fíennel Gyula kir. törvényszéki jegyző, Trompler Ernő kir. törvényszéki joggyakornok, mint oszlálylagok, Kiszely Kornél, kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető. Elnök az ülést megnyitja, s felkéri a tagokat, hogy az egyesület által a bírósági és ügyészségi szervezet reformja tárgyában kidolgozóit és az igazságügyminiszter úrhoz felterjesztendő előterjesztésre vonatkozó észrevételeiket megtegyék,