Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1910 / 8. szám
kir. törvényszéki bírákat és Weliacha János kir. törvényszéki jegyző ! rendes, JJurkovics Otbmár kir. törvényszéki bírót és dr. Szabó János kir. törvényszéki jegyzőt póttagokká. 4. Waisz Tivadar titkár ismertette i pécsi, karánsebesi, fehértemplomi és kalocsai osztályok ama határozatait, a melyekéi az igazgatóság azon eljárása folviáií hoztak, hogy 22 VIII. fizetési osztályú vezető kir. ügyész és jarásbirónak 1 VII. lizetési osztályba való előléptetését czélzó kérelmét az igazságQgyminiszternél pártolta. Miután ezen előléptetések időközben már megtörténlek, e kérdésben való határozathozatal tárgytalanná vált. Titkár ismertette továbbá a) a fehértemplomi osztálynak az interealaris jövedelem mikénti felhasználására és b) arra vonatkozólag hozott határozatát, hogy meghatározott tartamú birói (ügyészi) gyakorlat az ügyvédség folytatására jogosítson. Több rendbeír hozzászólás mán az osztályülés mindkél rendbeli határozathoz hozzájárul, (í. Végül ismertette titkár a kalocsai osztálynak a VII. fizetési osztályba sorozott bírák és ügyészek közül :i Vl. osztályba történő ki- j nevezéseknél a/, automatikus előléptetés mellőzéséi és a selectio elvének alkalmazását illetően hozott határozatát. Több rendbeli és ellentétes hozzászólás után a kalocsai osztály határozatát az általa kifejtett elvek és indokok alapján az újvidéki osztály magáévá leszi, azonban a most elfogadott kérdésekben az igazgatósághoz a maga részéről felterjesztési nem lesz. meri a. megnevezeti osztályok azt már gteUék s meri e jegyzőkönyv másolata az igazgatósághoz különben is felterjesztetik, ti. Rehák Ferencz kir. táblai biró, az osztály elnöke indítványozza, hogy az osztály terjesszen elő kérelmet az igazgatósághoz, hogy a nyugdíjtörvény módosítása iráni a mull közgyűlésen elfogadott javaslat a folyó évi közgyűlés napirendjére újból tűzessék ki, mert annak oly módon való szabályozása, a mini az elfogadotl javaslal ter\ez, a magunk elé tűzött czélnak, hogy t. i. a magunk és családunk anyagi helyzetén a kor követelményeinek megfelelően javítsunk, meg nem felel. Már a mult évi kolozsvári közgyűlésen is is számos fölszólalás lóriéul a javaslal egyik másik pontja ellen és hogy mégis a javaslal meni ál, az volt az oka, hogy a főtitkár azzal érveli, hogy hiábavaló minden egyéb törekvés, meri a minisztériumban az előterjesztett tervezetnek megfelelő javaslal mar készen áll.* Erre elült az opponálás. De hogy utóbb az igazgatóság maga is belátta, miként a javaslat nem megfelelő, bizonyítja az a körülmény, hogj az özvegyi ellátásra nézve az elfogadtatott tervezettől eltérő javaslatot készíteti. Azonban én nemcsak ezt a részéi tartom a tervezetnek ki nem elégílőnek, hanem elhibázottnak tartom azt is, hogy magunk :->,"> évben kérjük a szolgálali idői megállapítani és fölajánljuk nyugdíjunk fejében mindenkori fizetésünk 3 % -át. MIM I ha az állami szolgálai valamely ágának funkczionáriusai megérdemlik a kivételes statusba való helyezést, ógj ezt. nemcsak a tanári, de a birói és ügyészi kar is mindenesetre megérdemli. A nélkül, hogy a hivatás fonlosságál kisebbíteni akarnám, utalok arra, hogj míg a tanár heti munkaideje 18 ólában van megszabva, minden íólös óra mán külön díjazási élvez; 30 év elteltével 52 — 54 éves korában erejének, szellemi frisseségének teljével, egész fizetéssel, sőt fizetésének ' B-részél kilevő korpótlékkal vonulhat nyugalomba. Minket 25—30 évi szolgálat testileg-lelkileg teljesen összetör és ha 40 év előli nyugdíjba kényszerülünk, roncsai vagyunk önmagunknak De ez természetes is, meri a biró, ügyész egy hónap alatt minimálisan üli órái dolgozik, míg a tanár kötelező munkaideje ugyanazon idő alall 81 óra, pedig merem állítani, hogy a mi állandóan forszírozott és folyton súlyosbodó tevékenységünk a közre nem kevésbbé fontos, a szellemet és lestel fokozottabban megölő, mim a tanári karc. A testi tönkremenetelnek és lelki elborulásnak annyi áldozatát sehol találni nem lehet, mint a mi karunkban, ha pedig 60 70",, kai nyugdíjba kényszerülünk-, a korpótlék ki van zárva, testileg, lelkileg tönkremenl bús alakokként vonszoljuk nyomorúságunkat. A szolgálali időnek 30 évben való megállapítását vélem kérelmezendőnek. I>e fölötte terhesnek tartom a fizetés 3%-ának állandó levonását is a nyugdíjalapra, meri hiszen az államkincstár velünk, tisztviselőivel szemben mindenképen kötelezve van arra. hogy bizonyos idő múlva nyugdíjban részesítsen, de ha mi fizetésünk 3% -ál erre a czélra állandóan levonásba helyeztetjük, olyan alapul létesítettünk, hog) nyugdíjunkhoz a kincstárnak többé egy fillérrel sem kell járulnia, meri önmagunk fizetjük ; /.i.** Igaz, hogy ebben az cselben lakásbérünkel is nyugdíjul kapnók. Csakhogy ez a kiesi előn\ a 30 35 éves 3%-nyi levonással arányban egyálta* Ez tévedés. A főtitkár ilyen érvekkel sohasem szokott harczolni és minden körülmények közt tiszteiéiben larijn az ellenkező véleményt, a melyet érvekkel iparkodik" megezáfolni, de nem taktikával, a melytől mindig távol áll. A 30 éves szolgálali idol a tanári karnál az igazgatóság javaslala is kifogásolta. Az igazgatóiig esakis az özvegyi nyugdíj kérdésében óhajt kedvezőbb megoldási és azért kerül ez a kérdés újból a közgyűléseié. Főtitkár. ** Ez igen nagy tévedés. A :iVos hozzájárulásnak felajánlása az ország pénzügyi hely/elére lekinlellel lóriéul és ez a hozzájárulás az özvegyi nyugdíj, a nevelési járulék javilásíi és a lakáspénz beszámítását könnyítené meg. Erről malhemalikai alapon számitások történlek. Valósággal a 3%-os hozzájárulás az. onlnzlosílásnak egyik neme. Fitttkdr. Ián nem áll. mert ha a levonásnak erre az időre eső tőkésítését tekintjük, akkora összeget kapunk, n mely a lisztviselő viszonyaihoz mérten tekintélyes vagyoni képez. Indítványomat elfogadásra ajánlom. Az osztályülés egyhangúlag az indítvány értelmében halálozott Több tárgy és indítvány nem lévén, elnök az ülést bezárta. K. m. I. Rehák ferencz s. k.. az osztály elnöke. Soós Imre s. k., az osztály jegyzője. Szabó Imre s. k.. Farkas Lajos s. k.. jegyzőkönyvhitelesítők. 4. Nyitra. Jeg] zőkönyv felvételett Nyitrán 1910. évi június 20-ik napján az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nyitrai osztálygyűléséről. Jelen voltak: Névery Ignácz, kir. táblai biró, mint elnök, dr. Havel József, kir. törvszéki biró. pénztárnok, ifj Hofftnann Adolf, kir. törvszéki jegvző. jegyzőkönyvvezető, dr. Csernvánszky Aladár, kir. ügyész, Krégczy József kir. járásbiró, választmányi tagok. Dobák Géza, kir. törvényszéki biró, számvizsgáló, Simonffy Gyula, Róth Kornél, kir. trvszéki birák, dr. Keblussek Imre, kir. járásb. albiró, rendes tagok. Elnök az osztálygyűlést megnyitván, azt szabályszerűen összehivotlnak és határozatképesnek nyilvánítja, a megjelentekéi üdvözli s egyben jelenti, hogy az osztálygyülés egyedüli tárgya az Egyesületnek íolyó évi október havában Győrölt tartandó rendes évi közgyűlésére az osztály képviseletében közfelkiáltással dr. Havel József es Simonffy Gyula tagokai küldi ki. az előbbit azzal, hogy az e czélra rendelkezésre álló 50 ötven) koronái annak idején kiküldött társával oszsza meg. Elnök ezl határozalilag kimondja s mintán a jegyzőkönyv hitelesítésére Róth Kornélt és Dobák Gézái kéri lel. egyéb tárgy illetve indítván] hiányában az osztálygyűlési berekeszti. Kmf. .Néven Ignácz s. k., kir. táblai biró, az osztálygyűlés elnöke, ifj. rloffmann Adolf s. k.. az. osztálygyűlés jegyzője, Róth Kornél s. k.. Kubák Géza s. k.. jegyzőkönyvhilelesílők. 5. Lúgos. Jegyzőkönyv felvétetetl Lúgoson 1910. évi augusztus hó 7-ik napján az Országos Birói és I gyészi Egyesület lugosi osztályának gyűléséről. Jelen voltak: Vojnicfa Guidó, kir. törvényszéki elnök, az osztály ctnöke, Juschilz Károly, kir. Ítélőtáblai biró. Comsia Miklós, kir. törvényszéki biró. Zakariás István, kir. törvényszéki biró, dr. Bock Bernát, kir. törvényszéki biró, Cserna János, kir. járásbiró, dr. Fehér Kristóf kir ügyész, Szeless Gyula, kir. törvényszéki biró, Both Péter, kir. aljárásbiró, dr. Zsembery Tivadar, kir. törvényszéki albiró, dr. Manuszj Tivadar, kir. törvényszéki jegvző. Ferch Gyula, kir. törvényszéki joggyakornok. Vojnich (iuidó elnök az osztálygyűlést megnyitva, ismertette az egyesületnek a mult osztálygyülés óta kifejtett tevékenységéi s az osztályok n-széről hozott határozatokat. — A jegyzőkönyv vezetésére Ferch Gyula kii-, törvényszéki joggyakornokol, annak hitelesítésére Cserna' János kir. járásbirót és Both Péter kii', aljárásbiról kéri fel. Ezután a tárgysorozat tárgyaltatolt s annak pontjai szerint : Ad 1. Rendes választmányi tagul: dr. Fehér Kristóf, kir. ügyész; a számvizsgáló bizotlság rendes tagjaiul: I. Bagyik Sándor kir. t. biró, 2. Comsia Miklós, kir. t. biró. 3. Cserna János, kir. jbiró, póttagjaiul: í. dr. Háez Kálmán, kir. jbiró. '•>. Szeles Gyula, kir. i biró egyhangúlag választattak. Ad i. Zakariás Islván kir. törvényszéki biró, az osztály titkára előterjeszti a szabadságon levő Bartha Kálmán, kir. ügyész, pénztárnoknak — a ki időközben Facsetra kir. járásbiróvá neveztetett ki, — jelentését, melyben pénztárnoki állásáról lemond és elszámol. Bartha Kálmán pénztárnok abbeli jelentését, a mely szerint a pénztár jelenlegi állaga kitesz: mult évi pénztármaradvány S K 17 filHér, folyó évben befolyt 31 tag dija 180 K. összesen: 191 K 17 fillért, melyből készkiadásra fordíttatott 08 K, központba beszállíttatott 1-26 K, mig a maradvány 64 K 49 fillér a Népbankba betétként helyeztetett el. Az osztálygyülés ludomásul veszi, azonban mielőtt Barlfaa Kálmán pénztárnoknak és a számvizsgáló bizottságnak a felmentést megadná. — felkéri Bartha Kálmán pénztárnokot, hogy pótlólag a mull évi számadást terjeszsze be. A Bariba Kálmán lemondásával megüresedett pénztárnoki állásra Zobay Ferencz kir. alügyész egyhangúlag megválasztalott. Az osztály évi költségelőirányzatára nézve: 1 kiküldetés czéljaira 50 K, 2. anyagbeszerzésre 10 K, összesen 60 K lelt megállapítva akként, hogy ezen összeg a 39 tag által belizetendő 234 korona és a mult évi marad vány 5 K 17 f., összesen 239 K 17 fillérnyi összegből levonatván, a megmaradó 179 K 17 fillér a központba beszállítandó. Ad 3. Az egyesület igazgatóságának az Országos Birói és