Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 4. szám - Az osztályok köréből

32 oly irányban, hogy a bíróságokat az igazgatóság állal arra érdemesnek talált hézagpótló, jogi szakmunkának könyvtárait részére leendő beszerzésére utasitsa.» Az osztályülés többek hozzászólása után az e helyen Szenttamási Miklós titkár indítványára kimondja a következő határozatot: «Az Országos líirói és Ügyészi Egyesület igazgatóságál az igazságügyi kormánynak leendő oh értelmű előterjesztés télelére kéri fel, hogy a kir. járásbíróságok is könyvtár beszerzésére megfelelő átalánnyal láttassanak el, mert köztudomású dolog, hogy a járásbíróságok e tekintetben mostohán vannak ellátva, holott az új polgári perrendtartás életbeléptetése alkalmával előálló hatásköri kiterjesztés mellőzhetellenné leszi, hogy a járásbíróság ilj szükségletei kielégítést nyerjenek.* Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekesztene. Kmfi. Popeszku Traján s. k. társelnök, dr. (jál Jenő s. k. jegyző, László Izidor s. k., dr. Noszkó Imre s. k. hitelesítők. III. Buócz Imre. verseczi kir. albiró indítványa a birói szervezet átalakítása és az illetmények javítása tárgyában. Egy jogi szaklap közlése szerint az igazságügyminisztériumban egj törvényjavaslat készül, mely a bírói ügyvitel egyszerűsítését és ezzel kapcsolatban a birói létszám apasztásál czélozza. Egy ily tárgyú törvény nagyfontosságú reformot jelentene, mert sok munkaerőt tenne szabaddá. Az ügyvitel czélirányos egyszerűsítése s az ezzel kapcsolatos reformok a bírói és ügyészi létszám apasztását önként vonnák maguk után. Az il\ módon előálló megtakarítás a bírák fizetésének javítására volna fordítható. Azon biztos reményben, hogy az Országos Bírói és ügyészi Egyesület az ügyvitel egyszerűsítését az egyszersmindenkori igazságügy miniszternél sürgetni fogja, a fehértemplomi osztályhoz indítványt nyújtok be az iránt, hogy egy átmeneti jellegű külön birói és ügyészi status kialakítása az ügyvitel egyszerűsítésével ós némely szervezeti reformmal kapcsolatban rövid időn belül megoldassék. A külön status szükségessége e helyütt indokolásra nem szorul. Az 11107. évi szegedi országos bírói nagygyűlés emlékirata erre nézve bő anyagot tartalmaz. Az átmeneti jellegű s alább ismertetelt külön status a végleges megoldás előkészítője volna. Ilyen nagyfontosságú reformot nem tanácsos átmenet nélkül megvalósítani. A csatolt táblázat egy ilv tervezet képét nyújtja. A tervezet 380 albirói és alügyészi állási fokozatosan és véglegesen megszünteti és az ilólőbirák (ügyészek) összlétszámát 2600-ban állapítja meg. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a bírák tehermentesítésének egyik móoja, a jegyzők önálló foglalkoztatása (perenkivüli ügyek) útján könynyen megvalósítható, a mennyiben a jegyzők javarésze most is érdemleges munkát végez, sőt egyes ügyszakokai jóformán önállóan ellát (csak nem írja alá), ha azt veszszük, hogy a bíróságok a mostani kinevezési és áthelyezési rendszer folytán sokszor hónapokon ál kénytelenek munkaerőiket (biró, ügyész, jegyző) nélkülözni, ha ligyelemmel vagyunk arra is, hogy az itélőbirák egy tekintélyes százaléka (igazságügy-minisztériumban való beosztás, kisegítő bírák, tanácsjegyzők, táblai lordílók) a tulaj donképeni itélőbirói lünkezió köréből el van vonva, ha azt tekintjük, hogy a vezetői állásban levők a gazdasági ügyekkel túlságosan el vannak halmozva, a birói létszám apasziásának komoly akadályát alig találjuk. A szóbeliség és közvetlenség előszele kívánatossá teszi, hogy az annak idején minden bírót a maga helyén találjon, meri különben a nagy reform az utolsó órában számos akadályra fog találni. Az a biró, a ki egy peren kívüli ügyszakban benn rekedt, édeskevés hasznára fog válni a szóbeliségre és közvetlenségre alapított bíráskodásnak. Az utal tehát már most elő kell készíteni, meri annak idején könnyen a létszám felemelése válhátik szükségessé. A tervezet az érvényben levő szervezeti törvények és rendeletek s a legutóbbi rangsor adatai alapján abból indul ki. hogy jelenleg közel 3000 bírói- és ügyészi állás van, mely az államháztartást körülbelül 15 millió koronával lerheli meg. A terv szerinti külön status 17 millió koronába kerül. Tehát a beszüntetendő 380 állás egy milliónyi ellenértéke a különbözet felének a fedezetéi képezi. Csupán a különbözet másik fele s az átrendszeresítés költségei (néhány százezer korona) hárulna mint új teher az államháztartásra. A jegyzőknél a különbözet szintén elenyésző csekély (320,000 K). A mennyiben a külön status lélszámapasztás nélkül oldatnék meg, a teljes különbözet az állam terhét képezné. A tervezet a bírákat és ügyészekéi I V., a jegyzőkel VI—VII lizetósi osztályba sorozza. Az I IV. lizetési osztály megfelel a jelenlegi II—VI. rangosztálynak, az V. fizetési osztály pedig a jelenlegi VII—VIII. rangoszlálynak. A létszám változatlan. A jelenlegi IX. rangosztály annak fokozatos megszüntetésével a tervezel szerinti V. lizelési osztályába beolvad. A jegyzők létszáma szintén megfelel az eddiginek. A II. fizetési osztályban két, a III—IV. lizetési osztályban 3—3, az V. lizetési osztályban 4, a VI. lizetési osztályban 2 lizetési fokozat van. A többi osztályban csak egy. Az I -III. lizetési osztályú állások pályázat nélkül, a IV—V. lizetési osztályú állások pedig a törvényszéki elnökök kivételével pályázat útján töltendők be. A IV. lizelési osztályba az nevezhető ki, a ki az első kinevezéstől számítva legalább 10 éven át mint biró (ügyész) működött, a 11—111. lizetési osztályba pedig csak az, a ki a közvetlen előző osztályba legalább a évet töltött el. A lizetési osztályok keretén belül az egyes lizetési fokok létszáma íixirozva lóvén, az előlépés újabb kinevezés nélkül (automatikusan) lörlénik s a körülményekhez képest s illetve a helyi * A Hivatalos Értesilő februári száma tanúsítja, hugy az igazgatóság a mult hónapban tett már előterjesztést az iga/.ságügv miniszter úrnak a járásbirósági könyváruk dolgában. viszonyokhoz megfelelőleg csupán a vezetői és elnöki titkári állások betöltése történhetik magasabb fokú állásra hirdetett pályázat útján. Az V. fizetési osztályba első sorban a bírósági jegyzők nevezendők ki. Ügyvéd az arra jogosult jegyzők sérelme nélkül csak az esetben nevezhető ki. ha legalább 5 év óla önálló ügyvédi gyakorlatot folytatott; A IV. lizetési osztályba ügyvéd csak akkor nevezhető ki, ha legalább 15 éi nia önálló ügyvédi gyakorlatot folytatott. A törvényszéki elnökök létszáma a IV. lizetési osztály mindhárom fokozatában egyenlő (Vs—Ví) arányban helyezendő el. A mint valamely fokon egy állás megüresedik, minden alsóbb fokból a közvetlen felsőbb fokba (vezetői és elnöki titkári állasok kivételé vei) a legközelebbi előlép úgy, hogy a pályázat rendszerint a legalsóbb fokra hirdetendő. A magasabb lizelés utalványozása a megüresedetl magasabb lizetési osztályú illetmény beszüntetésének időpontjára (napjára) visszahat. A VII. lizetési osztályból a VI. lizelési osztályba az előlépés pályázat nélkül, a birói (ügyvédi) vizsga megszerzésének sorrendjében hivatalból történik. A birói (ügyvédit vizsgál tett jegyzőknek a vizsga letétele szerinti sorrendjei az igazságügyminisztérium tarja nyilván s a sorrendel minden év végével a törvényszéki elnökökkel közli. Az ily jegyzők birói állásokra pályázhatnak. A mennyibenoa VI. fizetési osztályú jegyzői állás üresedésben nincsen, a birói vizsgát tett jegyzők addig is 400 korona képesítési pótlékul a vizsga letételét követő hó első napjától kezdve kivétel nélkül megkapják. E pótlék a VI. lizelési osztályba történi előlépéssel megszűnik. A ki valamely lizetési lókban 5 évet eltöltött, a nélkül, hogy előlópelt volna, részére a várakozási pótléku (korpótlék) czímén évi 500 K utalványozandó. E pótléka nyugdíjba be nem számít s a legközelebbi előlépésnél megszűnik. A fegyelmi büntetés hatályának megszűntéig az előlépés szünetel. Felmentő ítélet . esetén a biró (ügyész, jegyző) a fegyelmi eljárás előlti állapéiba vissza| helyezendő olyképen, hogy a legközelebbi üresedésnél az eredeti lizetési sorszáma visszaadandó s így mindazon előnyök, melyek a fegyelmi eljárás folytán elmaradlak, utólag pótlandók. A vázolt kinevezési rendszer előnyei — eltekintve az egyidejű fizetésjavítástól — szembeszökők. Redukálja a pályázatokat s az úgy nevezett inlerkáláns jövdelmeket. Rejteti garancziát tartalmaz arra nézve, hogy a felsőbb bíróságokhoz csupán a bírák (ügyészek) créme-je kerüljön. Szabályozza a birói és ügyvédi pálya közötti fluktuácziót és előkészíti a birói és ügyvédi diploma egységesítését. Nem túlságos aprólékos, de az individualizáczióra súlyt fektet. Méltányolja a vezetői állások különleges jellegét. Súlyt helyez arra is, hogy a biró tevékenysége szét ne forgács_oltassók s illetve mindazon teendőktől, mely szorosabb érlelemben veti birói állást nem igényel — megszabadíttassák. A tervezeti külön statussal kapcsolatban az előkészítő szolgálat is átalakítandó. Ez egyik következménye az albirói és alügyészi állás megszüntetésének, de a dolog természetéből is önként következik. Ahhoz, hogy a birák és ügyészek létszámába csupán érdemesek és rátermettek jussanak, be a pályázat útján való kinevezés egymagában még nem elegendő garanczia. A selectiónak jórészt a biróképzési stádiumban kell megtörténni. Az előkészítő szolgálat egyoldalúságának káros következményeit eltagádni nem lehet. A sokoldalúság alapját a fiatalabb korban kell megvetni. Az előkészítő szolgálat módosításának főbb elvei a következők : a) Az előkészítő szolgálat három évről öt évre felemelendő s ehhez képest a birói kinevezéshez szükséges korhatár a 28-ik életévben állapítandó meg. b) Egy évi kötelező ügyvédjelöltség. Az egyetemről kikerült joghallgató az igazszolgáltatásba szélesebbkörű és szabadabb bepillantást nyerhet mint ügyvédjelölt. A megfigyeléseknek, tanulmányozásoknak a tere az ügyvédi irodákban sokoldalúbb s a pályaválasztás küszöbén álló liatal ember e helyről biztosabban határozhat további pályája felől. A szülőföld közelében, esetleg családi körben az ügyvédjelölt kevesebb áldozattal szerezheti meg a jogi vizsgákat is. c) Á bírósági joggyakornoki állások kizárólag törvényszéki székelyeken rendszeresítendők. A jpggyakornokol (legalább 1(300 koron segélydíjjal) pályázat útján a (örvényszók elnöke által kijelöli három pályázó közül az illető táblai elnök nevezi ki. A pályázó az általános kellékeken kívül legalább egy évi ügyvédjelöltséget, a jogtudományi államvizsga, vagy legalább a lóteles szigorlat megszerzését köteles igazolni. A pályázati kérvény azon bíróság vezetőjénél nyujlandó be, a hol az illető legutóbb ügyvédjelöltösködöll. A pályázati kérvény az illető ügyvéd, az ügyvédi kamara és az ottani bíróság vezetőjének véleményes jelentése kíséretében küldendő a pályázatot hirdető törvényszék elnökéhez, d) A joggyakornokot egy évi bírósági gyakorlat (próbaszolgálat) után, a törvényszék teljes ülésének indokolt javaslala alapján az igazságügyminiszter a VII lizetési osztályba hivatalból (helyre való tekintet nélkül) jegyzővé kinevezi. A joggyakornokok kinevezési sorrendjét a joggyakornoki állás elfoglalásának időrendje szerint az igazságügyminiszlénum tartja nyilván. A budapesti joggyakornokok sorrendje elkülönítendő ugyan, de a fővárosi joggyakornok vidéki állásoknál az idősebb vidékieket meg nem előzheti. A fővárosi állásoknál a velük egykorúakat egy fél évvel megelőzhetik. Az egy évi próbaszolgálatol a törvényszék teljes ülése kivételesen újabb egy évre meghosszabbíthatja, melynek sikertelensége esetén az illető állásáról lemondottnak tekintendő. A díjtalan joggyakornokság megszüntetendő. Ugyanis az alkalmazhatóságot már a pálya elején szorgos vizsgálat tárgyává kell tenni, nehogy az bárkinek sérelmére lehessen. A bíróságnál alkalmatlannak mutatkozó egyén e korban minden különösebb hátrány nélkül meliel más pályára. A törvényszéki elnökök és birák mindenesetre abban a helyzetben lesznek, hogy ezen nem csekély fontosságú kérdésben közvetlen tapasztalataik alapján igazságos álláspontot foglalhassanak el. A fővárosi joggyakornokok helyzetének kjváltságos szabályozása túlzott volna. Számukra legfeljebb azon előny indokolt, hogy ők, de csakis a fővárosban egy fél évvel a vidékieket megelőzhetik; egyéb-