Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1910 / 3. szám - A bírósági jegyzők mozgalma

27 Tegye az igazgatóság alapos megfontolás tárgyává, hogy melyek az egyes bíróságok jegyzői kara állal emlékiratba foglak kívánalmak közül azok, melyek sürgősen, még az 1910. évi költségvetés keretében megvalósíthatók és megvalósílandók ; s emlékiratában mindeneseire kérelmezze a következők sürgős megvalósítását: 1. A jelenlegi albirói és aliigveszi állások végkép szüntessenek meg s ezek helyett a VIII. fizetési osztályú bírói és ügyészi állások szervezlessenek úgy, hogy a bírói és ügyészi összlétszám ne kisebbedjék, azonkívül az igazgatóság jelentése szerint már kilátásba helyezeit újonnan szervezendő birói állasok szervezlessenek. 2. A megszűnő alügyészi és albirói állások helyébe a IX. fizetési osztályba ugyanannyi jegyzői állás szervezlessek a mostani jegyzői létszámból és pedig akként, hogy ezen osztályba csak bírói képesítéssel biró és a birói állás betöltésére minden tekintetben alkalmas X. (izelési osztályú jegyzők neveztessenek ki, viszont bírákká és ügyészekké csak a IX. fizetési osztályban levő jegyzők legyenek kinevezhetők: M. a X. liz. osztályban megmaradt jegyzői állásokra első sorban bírói képesítéssel bíró, ilyenek hiányában a/zal nem biró joggyakornokok neveztetnek ki;s azon X. liz. osztályú jegyzők, a kik már kél év óla jegyzők, s ugyanezen idő Óla a birói képesítésök is megvan, ha barmi okból a IX. fizetési osztályba elő nem léptethelők. fizetésükön kívül évi 400 korona képesítési pótlékban részesülnek, ezenkívül szervezlessenek az igazgatóság jelentése szerint már megígéri új jegyzői állások ÍN. é> végül i. a joggyakornokok az első kél évben évi Í600 korona, azután pedig évi 2000 korona díjban részesüljenek s a díjtalan joggyakornoki állás végleg megszüntetendő. Balog Ferencz kir. láblabiró felszólalva és a jegyzői kar iráni érzett szimpátiájának kifejezési adva, előadja, hogy a birói kar érdekei is parancsolják, hogy a jegyzőknek, mini a jövő bíráinak előléptetési viszonyai javíttassanak. Nagy tömege a képzeli erőknek, nem Ind előre haladni s még 35-ík életévüket is túllépők, hiába várják a birói kinevezést. Természetes, hogy ez erkölcsileg deprimálólag hat reájuk és munkakedv ükre, ügybuzgalmukra ez az állapul bénító hatású. Szükséges tehát, hogy idejében bírákká neveztessenek ki. Ennek a,ónban nagy akadálya, az albirói és alügyészi állasok csekély száma. Maga is abban látja a segítséget, hogy a birói statusból a l\. rangosztáh mellőztessék és ezen rangosztálybeli albirák és aliigyészek helyébe jöjjenek a jegyzők és pedig azok, a kik birói képesítéssel bírnak, ügybuzgók, szorgalmasak, egyszóval a kik erre minden tekintetben érdemesek. Utal az egvesülei i. szánni értesítőjében közzélelt tervezetben foglalt kérelmekre, meri csak ezek figyelembevételével teremthető olyan jegvzői kar, a melj képes lesz mint biró hivatásának minden tekintetben nieglelelni. Véleménye szerint a selectiól az elkészítő szolgálat elején kell a joggyakornokok közön gyakorolni és csak lehetséges, szorgalmas, és ügy buzgalommal biró joggyakornokokat kell pártolni és ezek közölt a X. liz. osztályba első sorban a birói képesítéssel rendelkezőkel kell kinevezni, de olyanok nem léiében, kinevezhetők a bírói képesítéssel nem rendelkezők is. Ily értelemben helyesli a dr. ^zőke József törvényszéki jegvző állal előterjesztett indítványt, egyebekben azonban, ezen indítványhoz nem járul hozzá. Elnök erre megjegyzi, hogy Balog Ferencz kir. láblabiró véleinénye tehát, a dr. Szőke Józsel állal előterjesztett indítványban I., 2. és 3. pontban foglaltakkal annyiban teljesen megegyezik, hogj ő is az albirói és alügvészi állá-ok helyébe, ugyanannyi VIII. liz. osztályú birói és ügyészi állás szervezéséi óhajtja s a IX. liz. osztályba csak birói képesítessél biró jegyzők kinevezését, a X liz. osztályba pedig első sorban birói képesítéssel bíró s ilyennek hiányában másodsorban birói képesítéssel nem rendelkező joggyakorliokok kinevezését véleményezi. Sipos Sándor kir. törvényszéki l>ir<i leheli a kérdési, nem volna e helyes, a dr. Szőke József indítványát akként módosítani, hogy egyenlő képesítésű joggyakoruokok közül a X. fietési osztályba, lehetőleg a szolgálati idő tekintetbe vételével történjen a kinevezés. //;•. Borsos Endre kir. albiró egészében elfogadásra ajánlja dr. Szőke József indítványát, az abban felhozott indokok alapján. Sipos Sándor kir. törvényszéki biró észrevételére megjegyzi, hogy azon joggyakornokoknak, a kik kellő időben megszerzik a bírói képesítést, szorgalmuk és igyekezetük feltétlenül méltánylást érdemel s ezek a kinevezésnél nem mellőzhetők, még azokkal szemben sem. a kiknek hosszabb szolgálati idejük van. de később lellek bírói vizsgál Kálmán Lajos kir. táblabíró és Chapó Gyula kir. törvény? széki liim kijelenlik, hogy a dr. Szőke József indítványát egész terjedelmében, elfogadják. Elnök azután felteszi" a kérdést, kíván-e még valaki felszólalni. Majd, senki sem szólalván fel. kérdést intéz, vájjon az ülés elfogadja-e, egész terjedelmében a dr. Szőke József állal előterjesztett indítványt, mire azt, a már felszólalt Italog l-'erencz kir. láblabiró kivételével a jelenlevők valamennyien elfogadván: elnök határozatikig kimondja, hogy az osztály ülés. egész terjedelmében elfogadja, a dr. Szőke József indítványát és az abban foglallak figyelembe vétele végeit ezen jegyzőkönyv másodpéldányát, az nrs/auos Birói és í'gyészi Egyesület igazgatóságához, illetve elnökéhez felterjeszti. Ezzel az ülés, több tárgy nem lévén, végei ért. Kmf Daróczy István s. k. I>r. Horváth Gyula s. k. elnök. jegvző. Balog Ferencz s. k. Kálmán Lajos s. k. hitelesítik. 4. Nyíregyháza. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nyíregyházai osztályának az 1910 január 5-én megtartott ülésről felvett jegyzőkönyv alapján véglegesen megszövegezett határozati javaslata : Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület nyíregyházai osztálya teljesen ái van batva ama mozgalom jogos és indokolt voltától, melyei a bírósági jegyzők előléptetési viszonyaik javilása czéljából indílollak. Nagyban és egészben helyesléssel veszi tudomásul az egyesüld főtitkárának most bemutatott emlékirat-tervezetéi és kéri az egyesület igazgatóságát, hogy az abban foglaltak szorgos megvitatásával s az alant Írottak figyelembevételével az emlékiratot végleges formájában sürgősen szerkeszsze meg s azt mielőbb az igazságügyi kormány színe elé terjeszsze, meri a bírósági jegyzők előléptetési viszonyai olyan szomorú képet iái nak a szemlélő elé, hogy az orvoslásra sürgősen, haladékot nem tűrően szükség van. Nem tudja azonban helyeselni az osztály a tervezetnek ama részéi, mely szerint a joggyakornokok a X. fizetési osztályba sorozott jegyzőkké csuk az esetben nevezhetők ki, /»/ a birói képesítéshez szükséges Unni vizsgát letették, mert míg egyrészről ez. esetben a gyakornokok helyzete nemcsak hogy nem javulna s azoknak 3V*—4 esztendő előtt a jegyzői státusba bejutni lehetetlen volna, másrészt a birói vizsga letétele — tehát a birói képesítés megszerzése — nem lehet feltétele annak, hogy valaki a segédszemélyzet létszámába bejuthasson. Kéri tehát az osztály, hogy a joggyakornokokrá vonatkozó kérelem a tervezettel szemben akként módosíttassák, hogy a joggyakornokok egy évi próbaidő után, — mely idő alatt föltétlen megbírálható az, hogy a fiatal ember a birói hivatásra jelleni és képesség dolgában alkalmas-e — véglegesítessenek és a X. fizetési osztályba sorozni! jegyzőkké, az üresedéshez képest, neveztessenek ki, a kinevezésnél pedig a birói vizsga letétele mini sine qua non meg ne kívántassák; föltétlen beveendőnek tartja az emlékiratba azt, hogj az ingyenes díjtalan joggyakornoki állások megszűnjenek, ajoggyakomokok fizetése pedig, tekintet nélkül a jogtudorságra, 1600 koronában állapíttass ík meg. Az albirói és alügyészi állások megszüntetésére, illetve az állásoknak nyomban és egy tömegben VIII. fizetési osztályú bírói és ügyészi állásokra leendő átrendszeresítése kérdésében az. osztály a tervezetben foglaltakkal egyetért, nemcsak azért, mert hisz ez az 1908. évi VI. t.-cz. megokolásáhan kifejletlek megvalósítása és a fejlődési menet természetszerű következménye, de azért is, mert kétségbeejtően szomorú, hogy egy magyar független biró törzsfizetése a XX. században 2600 korona legyen. Kéri azonban a: osztály 9& emlékiratban annak a határozott kiemelését, hogy 02 itt rendszeresítések nem fokozatosan, de tgyszerre történjenek xneg, az ez állal mei/iiresede/l IX. /izelési osztályba az albirói és alügyészi állásoknak a VIII. /izelési osztályú birói és ügyészi állássá leendő álrendszeresítésével egyidejűleg 350—tOO oly bírósági jegyző lépjen elő — előbbi minősegének megtartásával — kik képesítésüknél (értsd birói vizsga) a koruk mii (értsd 2fi éves kon birói és ügyészi állásra kinevezhetők.