Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1909 / 2. szám - A birósági jegyzők mozgalma

I s komolv emberek támogatására, ha minden egyes cselekedetével be­bizonyítja, hogy soha egyoldalú személyi szempontok nem irányít­ják, hanem mindenkor az igazságügy általános érdekei vezetik. ISizonyos. hogy ez a fölfogás sokaknál visszatetszést fog szülni, mert személyes érdekeik sérelmét lógják abban találni, de, úgy gondólom, hogy inkább akadjon egy-egy elégedetlen, semhogy az egyesület \ezelőségét meggondolatlansággal, fölszinességgel vagy avval lehessen vádolni, hogy a népszerűség hajhászásáért a jogszol­gáltatás igazi érdekeit károsító törekvésekel támogat. Az osztályoknak volna hivatásuk ezeket az eszméket tagjaik, különösen a fiatalabb és a türelmetlenebb tagok öntudatába átvinni. Fájdalom azonban, az osztályok teljes közönyösséggel viseltetnek az egyesület ügyei iránt — ezt mély szomorúsággal kell megállapíta­nom. Pedig az olyan egyesület, mint a mienk, a mely közvelellenül az osztályok munkásságára van alapítva, lehelellen, hogy fölvirá­gozzék, ha az osztályok állandó működésükkel nem tanúsítják, hogy bennük élénken lüktető, pezsgő élei folyik, a mely szünel nélkül ad anyagot a feldolgozásra, a megfontolásra. Az osztályok ne várják mindig a középponttól az irányítást, Egyfelől azért nem, meri nem méltó egyesületünk tagjaihoz, hogy ne működjenek önállóan, kiuil­ről kapoll impnl^us hiján is; másfelől azért nem, meri a vezetőség legjobb törekvése ellenére is, könynyen vállnlik egyoldaliivá es talán olyan dolgokat nem vesz észre, a miknek megvalósítása iga­zán sürgős és szükséges volna — arról nem is szólva, hogy az egyesület folyó munkájának lelkiismeretes elláiása nem kis mérték­ben köti le a vezetőségnek idejét. Gondolatodat, eszméke.t. bírálatul és buzdítást várunk a/, osztályoktól, ezenfelül pedig azt, hogy az egyesületünkéi érdeklő — tehát az igazságügy egész körére kiier­jedő — kérdésekét keblükben állandóan eszmecsere tárgyaivá levén, ennek eredményéi közöljék a középponttal, hogy innen ebbe az ér­tesítőbe jutva, hiveh tükröztesse vissza egyesületünk igazi köz­véleményét. Ilyen közvélemény spontán kialakulására leli volna pl. szükség a szabadkai esetek alkalmából, meri ha valamikor, úgy Ilyenkor van szükség annak bebizonyítására, hogy miképen gondolkozik a birói és ügyészi kar bizonyos szabályellenességekről. Az ilyen megnyilat­kozásnak sokkal nagyobb a hálása és az ériéke. mintha az igazga­tóság foglalkozik a szóban forgó cselekkel — és épen azérl a birói és ügyészi kar szellemének jó hírneve szempontjából is sajnálni való, hogy az osztályok azokat önként nem vonták tanácskozásaik körébe. Áldásos föladata lenne az osztályoknak a továbbképzés is. Nem rendszeres tanfolyamokra gondolok itt, a külföldön jól bevált és talán itthon is megvalósítható mintára. Ezi vidéken csak kevés helyen lehetne szervezni. De gondolok arra, hogy az oszlá­lyok tagjai közül egyesek vállalkoznak a jogi törvényhozás, a jogi irodalom és a joggyakorlat legújabb bel- és külföldi termékeinek állandó ismertetésére és nem kevésbé tanulságos lenne, ha ez az ismertetés, visszanyúlna az ulolsó esztendőkre is. így mindig pár­huzamosan haladna egyesülelünk ama tagjaínak jogi ludása is a jog leién való előrehaladással, akiknek hibájukon kivül nincs mód­jukban erről tudomást szerezni. Ennek keresztülvitele sokkal könnyebb, mini a milyennek első pillaniásra látszik. Az osztályok tagjai fölváltva egy-egy jó és hasz­nos (nem túlságosan elvont, legkevésbé pedig valamelyik belüjogász­kodissal n it.\kt pusk: ;l -( jogi munkát, egy -egy fclvr.ir.it t^esz vagv félévi tartalmát, a joggyakorlatnak egy-egy fontos kérdésben állás­pontját ismertetik olvasmányaik eredménye gyanánt. Az ismertetést eszmecsere követi — hiszen nem mindegyik nyomtaton szó olyan, hogy föltétlenül helyeselhető lenne — uj. termékenyítő gondoláink merülnek (öl, a melyek önként buzdítanak egy vagy löbb kérdés­nek bővebb tanulmányozására és így csaknem észrevétlenül, min­den nehézkesség nélkül jutunk uj ismeretekhez és nyílik meg előt­tünk bővebb látókör az élet- és jogviszonyok megilélhetésére, léhát sajátos hivatásunk tökéletesebb gyakorlására. Érdekes lenne és rendkívül értékes, ha ebben az irányban a kezdés a tél folyamán löbb osztályban egyszerre megtörténnék és ha az eredményekről már értesítőnk legközelebbi száma adhatna hírt. A rendszeres, szervezett alakban való továbbképzés kérdésével, állandó tanfolyamokkal síb. egyesületünk igazgatósága legközelebb fog foglalkozni, de ebből a szempontból is jó lenne ismerni az. osz­tályoknak állásfoglalását e nagy horderejű újítással szemben, Mert ne feledjük: a nagy es sokoldalú műveltség; az igazi tudás adja meg a vele járó élvezeten fölül az igazi erői és hatalmat, az adja meg mindenkivel szemben azl az igazi nemes önérzetet és az igazmondás ama bátorságát, a mely messze fölemel a mindennapi élet és a hétköznapi gondolkodás kicsinyességein. ferdeségein és viszály kodásain s sokkal szilárdabban biztosítja az igazi birói függet­lenséget a jogszabályok tömkelegénél. Éppen azért sem munkái, sem áldozatot nem szabad sajnálnunk ismereteink körének állandó bővítéséré, gondolkozásunk mélyítésére és tudásunknak értelmes belső földolgozására, hogy azl azután embertársaink javára hasz­nosan alkalmazhassuk. I'r. Márkus Dezső. A bírósági jegyzők mozgalma. A bírósági jegyzők ismeretes mozgalmának lámogalása érde­kében egyesületünk elnökségi', a közgyűlés utasításának megfelelően, az igazságügy ininistor úrhoz intézendő emlékiratot dolgozol! ki. a nielvei közöli a bir. jegyzők megbízottjaival is. Az előterjesztés kidolgozásánál az. a szempont volt a döntő, a melyet az igazságügyi szervezet kiépítése dolgában állandóan kö­velünk. Nem a pillanatnyi szükséglel és egyeseknek, bárba meg is okolt, akul személyi sérelme lehel iu irányadó, a mikor állandó in­tézmények megalkotásáról van szó. Az elsőfokú birák és ügyészek automatikus előlépését csak akkor szorgalmazhatjuk nyugodt lelki­ismerettel, ha eleve módot tudunk arra, hogy elsőfokú bíróvá és ügyésszé is csak mindenképen rátermett ember lehessen a meny­nyire ennek megítélése a legnagyobb lárgviassággal és ellógulallan­sággal egyáltalán lehetséges, in is állván az az emberi záradék: salvo omni errore el ommissione. Épen. azérl az előkészítő szolgálat idejében kell a legnagyobb szigorral szelekeziót gyakorolni a birói és ügyészi pályára törekvők közi, mind képzettség, mind jellembeli tulajdonságok dolgában. Ilyenkor mindenkinek módjában van még más pályát választani és ilyenkor a felügyelő hatóságot is kevésbé befolyásolják még az emberies szempontok, a melyek később a köz­nek rovására (eszik lehetővé a képtelen embereknek is előrejutását. A kiválasztásnak tehát a joggyakornokoknál kell kezdődnie és nagyjában a jegyzőknél véget érnie— a bíróval és ügyészszel szemben ez már fölötte nehéz és kínos. Erre vezethető vissza az alább kövel­kező előterjesztésnek az a gondolata, hogy jegyzővé csak az a jog­gyakornok lehessen, a ki a birói vagy ügyvédi vizsgálatot icielte. Az igazságszolgáltatásnak nem érdeke, hogy hosszú éveken át jog­gyakorlaton legyen az, a ki a szorgalomnak és törekvésnek azl a minimális jelét sem adta. hogy a reá nézve életkérdési jelentő képesítő vizsgálatot a törvényes határidőben le is tegye. Az ilyen liatal ember (a vis maior eseteit természetesen kivéve) már is alkalmatlannak látszik a legnagyobb komolyságot, kötelességtudást és fegyelmezett? séget követő-tiszt betöltésére. Az aljegyző állás eltörlése nem lehet ok a semmitlevés megjutalmazására. A X. fizetési osztályba juiás, az alábbi előterjesztés szerint, mindenkinek szorgalmától függjön. A ki idejekorán megszerzi a képesítést, az igen fiatal korában jut oda, a ki nem. az viselje, hanyagságának természetes kövclkezéseil. Mivel azonban a képesítés megszerzése egymaga még nem bi­zonyítéka a birói vagy ügyészi hivatásra rátermettségnek: a X. fizetési osztályból is szigorú kiválasztást kell gyakorolni. Itt még nem lehel automatikus előlépési behozni, meri akkor a szukkreszczenczia kér­dését csirájában öljük meg. A IX. fizetési osztályba tehál csak a mindenképen bevált és rátérnieti jegyző jusson, hogy azután nyu­godtan legyen kinevezhető az önálló birói és ügyészi liszi gyakor­lására. Csakis ilyen módon készíthetjük elő nyugodt felkiismerettel az elsőfokon (VIII. és Ml. fiz osztály i az automatikus előlépési, meri különben félő. hogy ez az üdvös intézmény, a mely az igazságtalan mellőzés okozta jogos keserűségnek veszi elejéi, azoknak válik majd prémiumává, a kiknek egyetlen érdemük az időnek, az éveknek múlása. Már pedig egyedül ezen a jogezímen, komoly és becsülesre méltó munka híján, semmiféle előlépésnek sem szabad történnie.

Next

/
Thumbnails
Contents