Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítője, 1909-1910 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1909 / 2. szám - A birósági jegyzők mozgalma
I s komolv emberek támogatására, ha minden egyes cselekedetével bebizonyítja, hogy soha egyoldalú személyi szempontok nem irányítják, hanem mindenkor az igazságügy általános érdekei vezetik. ISizonyos. hogy ez a fölfogás sokaknál visszatetszést fog szülni, mert személyes érdekeik sérelmét lógják abban találni, de, úgy gondólom, hogy inkább akadjon egy-egy elégedetlen, semhogy az egyesület \ezelőségét meggondolatlansággal, fölszinességgel vagy avval lehessen vádolni, hogy a népszerűség hajhászásáért a jogszolgáltatás igazi érdekeit károsító törekvésekel támogat. Az osztályoknak volna hivatásuk ezeket az eszméket tagjaik, különösen a fiatalabb és a türelmetlenebb tagok öntudatába átvinni. Fájdalom azonban, az osztályok teljes közönyösséggel viseltetnek az egyesület ügyei iránt — ezt mély szomorúsággal kell megállapítanom. Pedig az olyan egyesület, mint a mienk, a mely közvelellenül az osztályok munkásságára van alapítva, lehelellen, hogy fölvirágozzék, ha az osztályok állandó működésükkel nem tanúsítják, hogy bennük élénken lüktető, pezsgő élei folyik, a mely szünel nélkül ad anyagot a feldolgozásra, a megfontolásra. Az osztályok ne várják mindig a középponttól az irányítást, Egyfelől azért nem, meri nem méltó egyesületünk tagjaihoz, hogy ne működjenek önállóan, kiuilről kapoll impnl^us hiján is; másfelől azért nem, meri a vezetőség legjobb törekvése ellenére is, könynyen vállnlik egyoldaliivá es talán olyan dolgokat nem vesz észre, a miknek megvalósítása igazán sürgős és szükséges volna — arról nem is szólva, hogy az egyesület folyó munkájának lelkiismeretes elláiása nem kis mértékben köti le a vezetőségnek idejét. Gondolatodat, eszméke.t. bírálatul és buzdítást várunk a/, osztályoktól, ezenfelül pedig azt, hogy az egyesületünkéi érdeklő — tehát az igazságügy egész körére kiierjedő — kérdésekét keblükben állandóan eszmecsere tárgyaivá levén, ennek eredményéi közöljék a középponttal, hogy innen ebbe az értesítőbe jutva, hiveh tükröztesse vissza egyesületünk igazi közvéleményét. Ilyen közvélemény spontán kialakulására leli volna pl. szükség a szabadkai esetek alkalmából, meri ha valamikor, úgy Ilyenkor van szükség annak bebizonyítására, hogy miképen gondolkozik a birói és ügyészi kar bizonyos szabályellenességekről. Az ilyen megnyilatkozásnak sokkal nagyobb a hálása és az ériéke. mintha az igazgatóság foglalkozik a szóban forgó cselekkel — és épen azérl a birói és ügyészi kar szellemének jó hírneve szempontjából is sajnálni való, hogy az osztályok azokat önként nem vonták tanácskozásaik körébe. Áldásos föladata lenne az osztályoknak a továbbképzés is. Nem rendszeres tanfolyamokra gondolok itt, a külföldön jól bevált és talán itthon is megvalósítható mintára. Ezi vidéken csak kevés helyen lehetne szervezni. De gondolok arra, hogy az oszlályok tagjai közül egyesek vállalkoznak a jogi törvényhozás, a jogi irodalom és a joggyakorlat legújabb bel- és külföldi termékeinek állandó ismertetésére és nem kevésbé tanulságos lenne, ha ez az ismertetés, visszanyúlna az ulolsó esztendőkre is. így mindig párhuzamosan haladna egyesülelünk ama tagjaínak jogi ludása is a jog leién való előrehaladással, akiknek hibájukon kivül nincs módjukban erről tudomást szerezni. Ennek keresztülvitele sokkal könnyebb, mini a milyennek első pillaniásra látszik. Az osztályok tagjai fölváltva egy-egy jó és hasznos (nem túlságosan elvont, legkevésbé pedig valamelyik belüjogászkodissal n it.\kt pusk: ;l -( jogi munkát, egy -egy fclvr.ir.it t^esz vagv félévi tartalmát, a joggyakorlatnak egy-egy fontos kérdésben álláspontját ismertetik olvasmányaik eredménye gyanánt. Az ismertetést eszmecsere követi — hiszen nem mindegyik nyomtaton szó olyan, hogy föltétlenül helyeselhető lenne — uj. termékenyítő gondoláink merülnek (öl, a melyek önként buzdítanak egy vagy löbb kérdésnek bővebb tanulmányozására és így csaknem észrevétlenül, minden nehézkesség nélkül jutunk uj ismeretekhez és nyílik meg előttünk bővebb látókör az élet- és jogviszonyok megilélhetésére, léhát sajátos hivatásunk tökéletesebb gyakorlására. Érdekes lenne és rendkívül értékes, ha ebben az irányban a kezdés a tél folyamán löbb osztályban egyszerre megtörténnék és ha az eredményekről már értesítőnk legközelebbi száma adhatna hírt. A rendszeres, szervezett alakban való továbbképzés kérdésével, állandó tanfolyamokkal síb. egyesületünk igazgatósága legközelebb fog foglalkozni, de ebből a szempontból is jó lenne ismerni az. osztályoknak állásfoglalását e nagy horderejű újítással szemben, Mert ne feledjük: a nagy es sokoldalú műveltség; az igazi tudás adja meg a vele járó élvezeten fölül az igazi erői és hatalmat, az adja meg mindenkivel szemben azl az igazi nemes önérzetet és az igazmondás ama bátorságát, a mely messze fölemel a mindennapi élet és a hétköznapi gondolkodás kicsinyességein. ferdeségein és viszály kodásain s sokkal szilárdabban biztosítja az igazi birói függetlenséget a jogszabályok tömkelegénél. Éppen azért sem munkái, sem áldozatot nem szabad sajnálnunk ismereteink körének állandó bővítéséré, gondolkozásunk mélyítésére és tudásunknak értelmes belső földolgozására, hogy azl azután embertársaink javára hasznosan alkalmazhassuk. I'r. Márkus Dezső. A bírósági jegyzők mozgalma. A bírósági jegyzők ismeretes mozgalmának lámogalása érdekében egyesületünk elnökségi', a közgyűlés utasításának megfelelően, az igazságügy ininistor úrhoz intézendő emlékiratot dolgozol! ki. a nielvei közöli a bir. jegyzők megbízottjaival is. Az előterjesztés kidolgozásánál az. a szempont volt a döntő, a melyet az igazságügyi szervezet kiépítése dolgában állandóan kövelünk. Nem a pillanatnyi szükséglel és egyeseknek, bárba meg is okolt, akul személyi sérelme lehel iu irányadó, a mikor állandó intézmények megalkotásáról van szó. Az elsőfokú birák és ügyészek automatikus előlépését csak akkor szorgalmazhatjuk nyugodt lelkiismerettel, ha eleve módot tudunk arra, hogy elsőfokú bíróvá és ügyésszé is csak mindenképen rátermett ember lehessen a menynyire ennek megítélése a legnagyobb lárgviassággal és ellógulallansággal egyáltalán lehetséges, in is állván az az emberi záradék: salvo omni errore el ommissione. Épen. azérl az előkészítő szolgálat idejében kell a legnagyobb szigorral szelekeziót gyakorolni a birói és ügyészi pályára törekvők közi, mind képzettség, mind jellembeli tulajdonságok dolgában. Ilyenkor mindenkinek módjában van még más pályát választani és ilyenkor a felügyelő hatóságot is kevésbé befolyásolják még az emberies szempontok, a melyek később a köznek rovására (eszik lehetővé a képtelen embereknek is előrejutását. A kiválasztásnak tehát a joggyakornokoknál kell kezdődnie és nagyjában a jegyzőknél véget érnie— a bíróval és ügyészszel szemben ez már fölötte nehéz és kínos. Erre vezethető vissza az alább kövelkező előterjesztésnek az a gondolata, hogy jegyzővé csak az a joggyakornok lehessen, a ki a birói vagy ügyvédi vizsgálatot icielte. Az igazságszolgáltatásnak nem érdeke, hogy hosszú éveken át joggyakorlaton legyen az, a ki a szorgalomnak és törekvésnek azl a minimális jelét sem adta. hogy a reá nézve életkérdési jelentő képesítő vizsgálatot a törvényes határidőben le is tegye. Az ilyen liatal ember (a vis maior eseteit természetesen kivéve) már is alkalmatlannak látszik a legnagyobb komolyságot, kötelességtudást és fegyelmezett? séget követő-tiszt betöltésére. Az aljegyző állás eltörlése nem lehet ok a semmitlevés megjutalmazására. A X. fizetési osztályba juiás, az alábbi előterjesztés szerint, mindenkinek szorgalmától függjön. A ki idejekorán megszerzi a képesítést, az igen fiatal korában jut oda, a ki nem. az viselje, hanyagságának természetes kövclkezéseil. Mivel azonban a képesítés megszerzése egymaga még nem bizonyítéka a birói vagy ügyészi hivatásra rátermettségnek: a X. fizetési osztályból is szigorú kiválasztást kell gyakorolni. Itt még nem lehel automatikus előlépési behozni, meri akkor a szukkreszczenczia kérdését csirájában öljük meg. A IX. fizetési osztályba tehál csak a mindenképen bevált és rátérnieti jegyző jusson, hogy azután nyugodtan legyen kinevezhető az önálló birói és ügyészi liszi gyakorlására. Csakis ilyen módon készíthetjük elő nyugodt felkiismerettel az elsőfokon (VIII. és Ml. fiz osztály i az automatikus előlépési, meri különben félő. hogy ez az üdvös intézmény, a mely az igazságtalan mellőzés okozta jogos keserűségnek veszi elejéi, azoknak válik majd prémiumává, a kiknek egyetlen érdemük az időnek, az éveknek múlása. Már pedig egyedül ezen a jogezímen, komoly és becsülesre méltó munka híján, semmiféle előlépésnek sem szabad történnie.