Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 5. szám - A nemzetközi jogi egyesület XXXVIII. konferenciája

46 elnöke, szívesek voltak azoknak a magasröptű és nagy jelentőségű beszédeknek a szövegét rendelkezésre bocsájtani, amelyeket a Konferencia ünnepélyes megnyitásán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében elmondottak. Mielőtt ezt a rendkívül értéke., anyagot közreadnánk. néhány szóval ismertetni kívánjuk a Konferencia előkészítésit és szervezetét. A Konferenciát a londoni központ rendezi és csak a lebonyolítássá;, bízza meg az illető nemzet', csoportot. Nálunk ezzel a Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar Csoportja, — egyúttal a Magyar Jogász Egylet Nemzetközi Jogi Szakosztálya is — bízatott meg. A Magyar Jogász Egylet és a Nemzetközi Jogi Egyesületnek is elnöke dr. Osvald István, alelnöke dr. Baumgarten Nándor, titkára dr. Geőcze Berta'an. 1930. szeptember 9-én, a Nemzetközi Jogi Egyesületnek New-Yorkban tartott XXXVI. Konferenciáján hívták meg a magyar delegátusok Budapestre az Egyesületet, illetve javasolták, hogy a legközelebbi Konferencia 1932-ben Budapesten tartassék. A meghívást örömmel e'fogadták, azonban annak nem tettek eleget, mert közbejött az angol font esése és az általános gazdasági krízis, minek folytán a londoné központ úgy határozott, hogy 1932-ben Anglia területén tartja meg a konferenciát. így az 1932. évi Konferenciát Oxfordban tartották. A budapesti meghívást 1934-re halasztották. Amidőn a londoni Központ végleg elhatározta, hogy az 1934. évi Konferenc'át Budapesten tartják meg és elhatározásáról a budapesti csoport vezetőségét értesítette, az előmunkálatok haladéktalanul megkezdődtek. Legfontosabb teendő volt a tudományos programm összeállítása. A programmot mindig a Központ ál'átja össze és az illető állam helyi csoportjának, amelynek területén a Konferenciát tartják, csak az a joga van meg, hogy bizonyos kérdések napirendre tűzését javasolhatja. A Magyar Csoport több érdekes tárgyat hozott javaslatba, amelyeket azonban az angol végrehajtóbizottság részben azért nem fogadott el, mert nézete szerhit politikai jellegű vitára adhattak volna alkalmat. A magyar csoport által javsolt és el nem fogadott kérdések a következők voltak: 1. A nemzeti kisebbségek kérdése. 2. A Népszövetség alapokmányának módosítása, egyhangúság és szótöbbség kérdése. 3. Nemzetközi bíráskodás és különösen a Cour Permanente de Justice International hatáskörének kiterjesztése. 4. Menedékjog és területenkívüliség. 5. Nemzetközi szabadalomoltalom. 6. Értékpapírok jóhiszemű szerzésének nemzetközi védelme.