Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 3. szám - A magyar-délszláv vdb. itélete P. Gyula és feleségének az agráralap elleni 233. sz. perében. Folytatás

19 tehát mondani, hogy e két uj körülmény miatt keletkezhető uj perek, amennyiben oly ingatlanokra vonatkoznak (e megszorításhoz a magyar kormány ragaszkodott), amelyekre valamely korlátoló intézkedés már a rendeletek alapján 1930. évi január hó 20-a előtt tényleg alkalmazva volt, szintén csak az Egyezmény alapján és nem a 250 cikk alapján indulhatnak. Látjuk tehát, hogy a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az új pereket azokra az esetkre korlátozzák, amelyekben már 1930. január 20-a előtt történt az ingatlan tulajdonjogának korlátozása. A jugoszláv államot akarták kikapcsolni a perből ezekkel a rendelkezésekkel és nem az Agráralapot. Világos, hogy a II. Egyezmény I. §-a értelmében uj perek indíthatók az Agráralap ellen la következő feltételek mellett aj ha a felperes magyar állampolgár, b) az agrárreformból kifolyólag, c) olyan ingatlanokra vonatkozólag, amelyek az agrárreform alá vonattak, d) amelyekre vonatkozólag a tulajdonos szabad rendelkezési jogát 1930. január 20-a előtt korlátozták, ej ha az új törvény végleg szabályozza sorsukat. A mi esetünkben az összes feltételek fennforognak, tehát sem késedelemről, sem elévülésről nem lehet szó. A legerősebb érv álláspontunk mellett a magyar és jugoszláv kormányok .külön Egyezményének a szövege, amelyek szerint ia 6 hónapi elévülés attól a naptól számít, amelyen az agrártörvény 11. §-a alapján kibocsájtott végleges kisajátítási rendeletet az érdekelteknek kézbesítették. Tekintve, hogy a jelenleg tárgyalt perekben ez a kézbesítés a kereset beadása után történt, elévülésről szó sem lehet. Semmiféle ellentmondás nincs a II. Egyezmény XIII. cikke és az általunk elfogadott magyarázat között. A XIII. cikk általános rendelkezéseket tartalmaz és elkésett kéréseitekről beszél. Nem definiálja azonban az elkésettséget a Perrendtartás 16. cikkének 2. bekezdése értelmében. Ezt a 2. bekezdést nem érinti a XIII. cikk és nem engedhetjük meg ennek olyan magyarázatát, hogy a magyar állampolgárok meglennének fosztva perlési joguktól az Agráralappal, vagy a Jugoszláv Állammal szemben olyan sérelmes intézkedés miatt, amely a kereset beadása előtt nem régebben, mint 6 hónapon belül történt. Ez az értelmezés ellenkeznék a Párizsi Egyezmények szövegével és szellemével. Álláspontunk tehát szöges ellentétben áll az Agráralapnak a magyar kormánymegbízott által támogatott álláspontjával. Szerintünk ugyanis a kereset nem késett el és nem évült el, ha a végleges agrártörvény hatályba léptétől számított 6 hónapon belül lett beadva és pedig az Alap ellen akkor nem, ha már előzetesen történtek olyan intézkedések, amelyek a szabad rendelkezési jogot korlátozták, míg ha eddig ilyen intézkedések nem voltak a Jugoszláv Állam ellen, nem.