Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 3. szám - A magyar-délszláv vdb. itélete P. Gyula és feleségének az agráralap elleni 233. sz. perében. Folytatás

NEMZETKÖZI JOG TÁRA A HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÓI EGYESÜLETÉNEK HIVATA OS LAPJA Szerkeszti: Dr. GEÖCZE BERTALAN egyet. m. tanár, ügyvéd Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u.3. iV.21. — Tel.: Aut.2o-2-27. 3. szám. Budapest, 1934. május hó. IX. kötet. A MAGYAR—DÉLSZLÁV VDB. ÍTÉLETE P. GYULA ÉS FELESÉGÉNEK AZ AGRÁRALAP ELLENI 233. SZ. PERÉBEN. Megbeszéli: dr. Geőcze Bertalan. (Folytatás.) Tudjuk, hogy ilyen külön Egyezmény a két érdekelt kormány között a következőkben jött létre: „A végleges agrártörvény által előírt az a cselekmény, melytől az elévülési idő hat hónapja számítandó, annak a kisajátítási rendeletnek az érdekelt kezeihez történt kézbesítési niapja, amelyet az agrártörvény 11. §-a alapján kibocsájtottak". Világos tehát, hogy az agrártörvény alapján kibocsájtott rendelet kézbesítendő az érdekeltnek. Ez a rendelet viszont nem létezik, nem létezhet a törvény kihirdetése előtt. Ha pedig a rendelet a törvény után bocsáttatott ki és ha a 6 hónap a rendelet kézbesítésétől számít, akkor a felperesek keresete nem késhetett el, mert nemcsak, hogy a 6 hónlapi határidőn belül adatott be, hanem ez a határidő még folyni sem kezdett a kereset beadásakor, tekintve, hogy a rendeletet a perindítás után kézbesítették. Álláspontunk tehát a következő: A kereset nem késett el, mert az agrártörvény kihirdetésétől számított és a törvény alapján kibocsájtott rendelet .kézbesítésétől számított 6 hónapon belül lett beadva. A kereset az Agráralappal szemben nem késett el, mert a kérdéses ingatlanokat már érintette az agrárreform és a tulajdonosok szabad rendelkezési jogát 1930. január 20-a előtt korlátozták bizonyos rendelkezések alkalmazásával. Azok az uj keresetek, amelyekben olyan ingatlanokról van szó, amelyeket az agrártörvények és rendeletek előbb nem érintettek, egyáltalán nem érdeklik az Állapot, ezeket a Trianoni Békeszerződés 250. cikke alapján a Jugoszláv Állam ellen kell irányítani. Ha az Agrár Alap érvei helytállóak volnának, akkor a jugoszláv Agrártörvény hatályba lépte után többé az Agráralap ellen pert nem lelhetne indítani, amely értelmezés teljesen ellenkezik a szerződő felek akaratával és a II. Egyezmény 1. §. rendelkezéseivel. A szerződő felek-