Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 1. szám - A magyar-jugoszláv vegyes döntőbiróság itélete. P. Gyula és feleségének az Agrár Alap elleni 233. számú perében

2 A MAGYAR-JUGOSZLÁV VEGYES DÖNTŐBÍRÓSÁG ÍTÉLETE P. Gyula és feleségének az Agrár Alap elleni 233. számú perében. Ismerteti: Dr. Geőcze Bertalan. ítélet: A Bíróság a keresetet elkésettnek mondja ki, felpereseket elutasítja és a költségek megfizetésére kötelezi. Indokolás: A keresetet 1931. évi december hó 21-én adták be felperesek és kártérítést kértek az Agrár Alap terhére megállapítani lázért, mert a Jugoszláv Agrárreform alkalmazása következtében, birtokaik elvétele folytán, kárt szenvedtek. 1932. július 9-én beadtak egy kiegészítő iratot, amelyre az Agrár Alap főmegbizottja 1932. november 3-án válaszolt. A Jugoszláv kormánymegbízott beavatkozó iratát 1933. évi március hó 23-án terjesztette elő, felperesek pedig 1933. április 7-én válaszoltak arra. A bíróság meghallgatta az 1933. évi április hó 20-i tárgyaláson a íelek és a kormány képviselőit. Az Agrár Alap főmegbizottja elkésettségi kifogást emelt felperesekkel, illetve a keresettel szemben és a bíróság mielőtt érdemi tárgyalásba bocsátkozott volna, előzetesen ennek a kifogásnak a tárgyában döntött. A periratokból és a tárgyaláson elmondottakból kitűnik, hogy a Jugoszláv Agrárreform lalkalmazása a felperesek javaira 1919-ben kezdődött több mint 1000 kat. hold lefoglalásával és folytatódott 1932. szeptember 2-ig, amikor még lefoglaltak 140 kat. holdat és 324 négyszögölet. További lefoglalásokról nem történt említés. Ezek a lefoglalások jogot adtak a felpereseknek arra, hogy a Perrendtartás 16. §. 1. bekezdésében megállapított határidőn belül, vagyis 1925. év utolsó napja előtt keresetet indítsanak. Nem történt említés semmiféle 1925. év utáni lefoglalásról, amely igazolta volna a Perrendtartás 16. §. 2. bekezdésének alkalmazását, minek következtében az 1931. évi december hó 21-én benyújtott kereset kétségtelenül elkésett. A Párisban 1930. április 28-án íaláírt II. Egyezmény XIII. §-<a értelmében a Perrendtartás 17. cikke — amely megengedi a Vegyes Döntő Bíróságoknak, hogy bizonyos körülmények között elkésett kereseteket elfogadjon — minden elkésett keresetre, amelyet 1930. január 20-a után adtak be, hatályon kívül helyeztetett. Felperesek hivatkoztak a Párisi II. Egyezmény XIII. §-ára, melynek szövege a következő: „Ami a jugoszláviai agrárügyeket illeti, a perlés lehetőségétől való elzárás kérdése meg van oldva a XIII. cikk általános rendelkezéseivel mindaddig, amíg az új végleges agrártörvény meghozva nem lesz. A végleges törvény meghozatala után Magyarország és Jugoszlávia Kormányai meg fognak állapodni abban, hogy a perléstől való elzárást maga után vonó (6 hónapos) határidő az új törvényben szereplő minő ténytől legyen számítandó. Megegyezés hiányában a XIII. cikk általános rendelkezései nyernek alkalmazást."