Nemzetközi jog tára, 1934 (10. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / Tartalommutató

IV a menekült magyar köztisztviselőik indítottak Déilszlávia ellen a Magyarországtól elszakított területen viselt állásukból történt 'elbocsátásuk alkalmával visszatartott illetményeik megfizetése iránt. A döntés nyilvánvalóan igazságtalan és .a Trianoni Békeszerződés 250. cikkének ilyen értelmezése nyilvánvalóan ellenkezik azzal az elvi jelentőségű magyarázattal, amely a Hágai Cournák a budapesti Egyetem perében hozott ítéletében kifejezésre jut. 21 III. NEMZETKi Külföldi honosok magyarországi hagyatékára alkalmazandó anyagi öröklési jog. (Dr. Schwartz Izidor.) Az újabb nemzetközi magánjogi jogfejlődés a nemzetközi vonatkozású hagyatékokra nézve az örökhagyónak hazai jogát tekinti mérvadónak, tekintet nélkül arra, vájjon a hagyatékát ingó, vagy ingatlan javak alkotják (kivétel csak a végrendelet alakiságai tekintetében a locus regit actum elve). Külföldi honos magyarországi /ingatlan hagyatékára a magyar öröklési jogot IkieÚ alkalmazni, tekintet nélkül arra, vájjon a külföldi honosnak Magyarországon volt lakhelye vagy sem. Kivételt képez a külföldi honos végrendelkezési képességének megítélésié, melyet hazájának joga szerint kell elbírálni (hazája azoin állam, melynek halála idejében (honosa volt); további kivétel a végrendelet alaksze11 MAGÁNJOG. rűségei tekintetében áll fenn, mely érvényesnek tekintendő, ha a lex pátriáé vagy a lex loci actus szerint érvényes (1876:XVI. t.wc. 34. §.). Külföldi honos magyarországi ingó hagyatékát, ha nemzetközi szerződések rendelik vagy viszonosság esete forog fenn (p. o. Ausztriával), a magyar bíróság a tkütföUdi honos hazájának szolgáltatja iki. Ha azonban a magyar bíróság illetékessége a külföldi bonos ingó hagyatékának letárgyalása na adva van (1894:XVI. t.-c. 8. §. 2. bek.), akkor mi sem áll útjában annak, hogy a magyar bíróság e hagyatékra a külföldi honos hazai jogát alkalmazza, mert semminemű érdekünk nem követéli, hogy mi külföldi hagyatékra a magyar öröklési jogot ráerőszakoljuk. Kivételt csak a remvoi esete képez, ha t. i. a külföldi honos hazai joga a magyar1 jogra visszautal, vagy egy más külföldi jogra tovább utal. 29 IV. A NEMZETKÖZI JOGI EGYESÜLET XXXVIII. KONFERENCIÁJA. Dr. Geöcze Bertala]n: Bevezető. — A Konferencia napirendje. — Dr. Lázár Andor: Ünnepi beszéd. Dr. Osvald István: Elnöki megnyitó. Dr. Auer Pál: I. Nemzetközi polgári törvényszék. II. Választott bíróságok (különböző államok) alattvalóinak jogvitájában. Dr. Urbach Lajos: Védjegyek és kereskedelmi elnevezések. Dr. Siklóssy István: Az értékállandósági záradékok kérdésének tárgyalása az International Law Assooiation konferenciáján. Dr. Faluhelyi Ferenc: A Briand-Kellog Egyezmény magyarázata. Dr. György Ernő: A nemzetközi fizetésképtelenségi jog problémái. Dr. harasztosi Király Ferenc: Kartelek. Dr. Haraszti György: A férjes nők állampolgárságának kérdése az I. L. A. budapesti Ikonferenoiáján. —> A közlemények felölelik a konferencia teljes anyagát.