Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója

33 De megnyugtató kijelentéseket foglalt magában a kísérő­levél abban a tekintetben is, hogy a kisebbségi szerződések a magyar kisebbségek érdekeit kellően megvédik majd az utód­államokban.10) A kisérőlevél által említett s a Ruténföld autonómiája tár­gyában a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Csehszlovákia között 1919. szeptember 10-én kötött szerződés szerint Cseh­szlovákia kötelezte magát arra, hogy a Ruténföld a Csehszlovák állam egységével összeegyeztethető legszélesebb autonómiát fogja megkapni, külön tartományi kormánnyal és törvényhozói tes­tülettel. Ez utóbbi szerződésnél Magyarország ugyan nem szer­ződő fél, de a trianoni szerződés 48. cikke11) és a Millerand-féle kisérőlevél Ígérete folytán — amely még népszavazást is sejtetni enged ezen a területen — az nem tekinthető res inter alios acta-nak Magyarország szempontjából sem s annak meg nem tartása közvetve a trianoni szerződés megszegését is jelenti. Csehszlovákiához hasonlóan szerződésszegő magatartást ta­núsít Románia az által, hogy a székely és szász közületeknek nem adja meg azt a helyi önkormányzatot, amire a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal 1919. december 9-én kötött szerződés 11. cikkében12) kötelezte magát. ségekre vonatkoznak, a Nemzetek Szövetsége védelme alá helyezik. A Szö-, vetséges és Társult Hatalmak úgy vélik, hogy a köztük és a Cseh-Szlovák állam közt létrejött szerződés a rutén autonomikus tartomány népességének megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosan kifejezhesse. A Hatalmak a legkomolyabb figyelemmel lesznek ennek a népességnek a jövőben nyilvánított kívánságaira. Egyébiránt a Nemzetek Szövetségének Szerződése a Szövetség Tanácsa minden tagjának jogot ad arra, hogy a St. Germain-en-Laye-iben 19|19. szeptember 10-én a Szövetséges és Társult Főhatalmak és a Cseh-iSzlovák állam közt kötött [szerződést aláiró hatalmai­nak figyelmét bármely, a rutén területre vonatkozó, figyelmet érdemlő kérdésre felhívjia." 10) „Ily íkörülknények közt a Hatalmak úgy vélik, hogy a határszéli lakosság érdekei teljes mértékben biztosítva ivannak. Ami az ilyen szuve­renitás alá kerülő magyar népszigeteket illeti, a Románia és a Szerb­Horvát-Szlovén állam részéről már aláírt és ía Cseh-Szlovák állam részéről már ratifikált, a kisebbségek védelmére vonatkozó szerződések ezeknek érdekeit teljesen biztosítják." n) „Magyarország, amint azt a Szövetséges és Társult Hatalmak már megtették, elismeri a Cseh-Szlovák Állam teljes -függetlenségét, amely Állam magában foglalja a ruthéneknek a Kárpátoktól délre fekvő autonóm területét." 12) „Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász (közületeknek a román Állam ellenőrzése mellett, vallási és tanügyi kér­désekben helyi önkormányzatot engedélyezzen."

Next

/
Thumbnails
Contents