Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Általános békerevizió vagy a trianoni szerződés külön reviziója

NEMZETKÖZIJOGTÁRA 6 HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÓI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. GEŐCZE BERTALAN ügyvéd ^^^^ Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u. 3. IV. 21. — Tel. Aut. 262—27. 4. szám. Budapest, 1933. június hó. VIII. kötet. ÁLTALÁNOS BÉKEREVIZIÓ VAGY A TRIANONI SZERZŐDÉS KÜLÖN REVÍZIÓJA.?1) Irta: Dr. Kertész István, a Vegyes Döntőbíróságok mellett működő Kormánymegbízottak Hivatalába . beosztott bírósági jegyző. A nemzetközi életben és különösen a nemzetközi szerződések világában két ellentétes tényező folytat egymással küzdelmet. Az egyik tényezőt a népek biztonság és nyugalom utáni vágya mozgatja. Ez stabilitást igyekszik fenntartani a nemzetközi életben, különösen a határokat megállapító szerződéseket illetően. Ezért találunk a történelemnek jóformán minden korszakában ,,in perpetuam facultatem" záradékkal ellátott nemzetközi szerződéseket. Ez az irány alakította ki-az idők folyamán a nemzetközi jog egyik sarkalatos alapelvét, amely szerint a nemzetközi jog szükségképen a fennálló szerződések tiszteletbentartásán alapszik. A másik tényező a változás és fejlődés törvényének érvényrejutását kívánja az államközi viszonylatokban. Ez azi tanítja, hogy minden törekvés meddő, amely örökre meg akarja merevíteni a valamely szerződés által létesített nemzetközi állapotokat. Az 1774-ben megkötött Kutcsuk-Kainardzsi szerződés óta folyton változó és fejlődő keleti kérdés — amely még ma sem jutott nyugvópontra — mutatja legjobban, hogy történelmi és földrajzi adottságokra nem támaszkodó nemzetközi szerződésekkel nem lehet megakadályozni a gazdasági, politikai és kulturális hatóerők révén a nemzetközi életben működő erőtényezők érvényesülését. A nemzetközi szerződések tehát éppen ugy alá vannak vetve a változás törvényének, mint az államok törvényei vagy alkotmányai. Figyelemmel erre a második tényezőre, a nemzetközi jog alapját képező „pacta sunt servanda" elvet a jogtudósok már évszázadokkal ezelőtt kiegészítették azzal a megállapítással, hogy 1) A Magyar Jogászegyletben a trianoni békeszerződés revízióját tárgyaló ankéten, 1933. március 4-én elhangzott felszólalás.