Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

18 hévvel látott hozzá az elsősorban higgadt megfontolást igénylő hirói funkciók teljesítéséhez. A megrendült tekintélyt későbbi működése során sem sikerült helyreállítania. Miután pedig Nicaragua 1916-ban a Costa-Rica és Salvador államokkal való vitája alkalmával két ízben is megtagadta a bíróság Ítéletének teljesítését és kétségbevonta a bí­róság eljárásának jogszerű voltát, 1917-ben, amikor a Corte felállítá­sakor 10 évre kötött egyezmény lejárt, egyik középamerikai állam sem gondolt a szerződés meghosszabbítására.46) Hasonlóképen nem fejlesztette a nemzetközi jogban az ideiglenes jogfenntartó rendszabályokat a világháború utáni békeszerződések által létesített vegyes döntőbíróságok gyakorlata sem, annak dacára, hogy azoknak a különböző belföldi jogokból átvett eljárási szabály­zatai sokkal konkrétabb alakban kodifikálják az ideiglenes jogfenn­tartó intézkedéseket, mint a stat. 41. cikke, sőt olykor indokolatlanul túlzott teret engednek alkalmazásuknak. A döntőbiróságok ítéleteit tartalmazó kötetek átvizsgálásánál elsősorban szembeszökő körülmény az, hogy a döntőbiróságok arány­lag kevés esetben alkalmaztak jogfenntartó rendszabályokat, inkább több ízben rendeltek el ilyen intézkedéseket működésük első évei­ben, amikor többnyire kisebb jelentőségű ügyekben és a vesztes álla­mok vagy állampolgáraik ellen kellett őket alkalmazni. Később azon­ban, amikor fontosabb perekben s a győztes államok ellen is kérték elrendelésüket s az alperes államok viszont erőteljesen tiltakoztak ellenük és szuverenitásuk megsértésére hivatkoztak, a döntőbiróságok ellentétes és egyre bátortalanabb gyakorlatot folytattak. Ez utóbbi áll különösen a német-lengyel és a magyar-csehszlovák döntőbíróság né­mely döntésére.47) Tisztelettel kell megemlékeznünk ezúttal is a magyar-román vdb. volt elnökéről, Cederkrantz Konrádról, aki az ideiglenes jogfenntartó rendszabályok jogi természetének, valamint a nemzetközi bíróságok tekintélyének és függetlenségének megfelelő módon rendelt el ilyen intézkedéseket a Magyar Földgáz r.-t. c) román állam ügyben. A ha­tározat, a magyar-román vdb. eljárási szabályainak 29. cikkére hivat­kozással, meghagyja a román kormánynak, hogy mindaddig, amíg a vdb. ezen ügy érdemében határozatot hoz, tartózkodjék minden olyan rendszabálytól, mely felperes javainak, jogainak és érdekeinek jelen­legi állapotában változást idézne elő, különösen tartózkodjék az em­lített javak, jogok és érdekek teljes vagy részleges elidegenítésétől, füg­46) L. a 13. sz. jegyzetet. 47) A vegyes döntőbiróságok által elrendelt jogfenntartó rendszabá­lyokat tartalmazó döntéseket lásd a „Recueil des détisions des T. A. M." I., II., III., V. és VI. köteteiben. — A Hadik-Barkóczy c) csehszlovák állam ügyben a mesures íonservatoires tekintetében hozott határozatokat lásd: Revue de droit internationale Tome I. p. 1065—1067. és Tome íl. 1928. p. 459—466.

Next

/
Thumbnails
Contents