Nemzetközi jog tára, 1933 (8. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1-3. szám - Ideiglenes jogfentartó rendszabályok a hágai állandó nemzetközi biróság előtt

14 fogalmazása megkívánja. A belga-kínai jogvita alkalmával az Elnök visszautasította a jogfenntartó rendszabályok elrendelése iránti kérelmet mindaddig, amíg a belga kormány egy kellően megindokolt beadványban nem valószínűsítette, hogy azok elrendelése a statútum 41. cikkében megjelölt céloknak megfelelő módon történhetik. Ezután is, az 1927. január 8-iki végzésben, csupán egy szűk, a kinai kormány által egyoldalúan és önkényesen felmondott 1865. évi szerződés által körülhatárolt területre rendelt el jogfenntartó intézkedéseket. A chorzowi gyárakra vonatkozó perben pedig a bíróság, a lengyel kormány meghallgatása nélkül, kategorikusan visszautasította a német részről előterjesztett kérelmet, mert úgy találta, hogy az jogfenntartó rendszabályok ürügye alatt tulajdonképen részitélet elérésére törekszik. Az Á. X. B.-nak ez a körültekintő és óvatos gyakorlata osztatlan elismeréssel találkozik mérvadó nemzetközi körökben. A legjobban igazolja ezt az a körülmény, hogy az Á. X. B. szabályzatának módosítására a Xemzetek Szövetsége által 1929-ben kiküldött bizottság megállapítása szerint a 41. cikk átdolgozásának szüksége nem merült fel, mivel annak rendelkezései a gyakorlatban beváltak és rugalmasnak bizonyultak.38) Egyébként is nehézségekbe ütközött volna az ideiglenes jogfenntartó intézkedésekre vonatkozó rendelkezések átdolgozása azért, mert az A. X. B. felállítása óta számos nemzetközi szerződés magáévá tette a statútum 41. cikkében foglalt rendelkezéseket, illetve utalt azokra s így a 41. cikk módosításából jogbizonytalanság származhatott volna. A Xemzetek Szövetsége által kiküldött bizottság előtt vita tárgyát egyedül az képezte, hogy helyes és összeegyeztethető-e a statútum 41. cikkével az ügyviteli szabályok 57. cikkének az a rendelkezése, amely szerint az Elnök is elrendelheti az ideiglenes jogfenntartó rendszabályokat, amikor a Bíróság nem ülésezik. Joggal merültek fel aggályok e tekintetben, mert a stat. 41. cikke ezt a jogkört tényleg nem az Elnöknek, hanem kizárólag a Bíróságnak adja meg („La Cour a le pouvoir indiquer" . . . ) s így a felek konkrét esetben kétségbevonhatták volna az Elnök ilyen irányú rendelkezéseinek jogosságát. Ez az ellentét onnan származott, hogy a Bíróság ügyviteli szabályainak kidolgozásánál 1922-ben azt tartották szem előtt, hogy a Bíróság néhány hónapot fog évente ülésezni s ezért kellett oly szervről gondoskodni, amely az A. X. B.-ra hárított sürgős feladatokat szüneteléskor is teljesíti. Ez a szerv természetszerűleg csakis az Elnök lehetett. 38) Société des Nations. Comilé de Juristes chargé de lYlude du Statut de la Cour permanente de Justiee internalionale. Proces-verba] de la session tenue a Genéve du 11 au 19 mars 1929. No offiriel: C; 166. M. 66. 1929. V. p. 63—64.