Nemzetközi jog tára, 1932 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 3. szám - A német-osztrák vámunio a hágai cour előtt. A hágai Állandó Nemzetközi Törvényszék véleménye a német-osztrák vámunió kérdésében. (Folytatás)

19 Már a versailles-i Békeszerződés 80. szakasza kijelentette azt az elvet, hogy Ausztria függetlensége a Nemzetek Szövetségének hozzájárulása nélkül elidegeníthetetlen. Az az incidens, mely a weimari alkotmány 61. szakaszának második bekezdése körül keletkezett, a Szövetséges Hatalmak s a párisi német delegáció közötti jegyzékváltás, mely azt követte, a Szövetséges Hatalmaknak a párisi osztrák delegációhoz 1919. évi szeptember hó 2-án intézett levele és a szakasz tervezete (jelenleg 88. szakasz), melynek a saint-germaini Békeszerződésbe való felvételét a Szövetséges Hatalmak állandóan sürgették, mindezen körülmények rámutatnak arra a célra, melyet a Szövetséges Hatalmak követtek, mikor ezt a rendelkezést alkották. Ennek az volt a rendeltetése, hogy biztosítsa Ausztria önálló állami létét. Ez a cél az által lett elérve, hogy az összes szerződőfelek. így Ausztria is, hozzá járultak ahhoz az elvhez, hogy Ausztria függetlensége csak a Nemzetek Szövetségének beleegyezésével legyen elidegeníthető vagy érinthető. A „függetlenség" fogalma, dacára, hogy különbözőképen nyer meghatározást, a nemzetközi jog irói előtt nagyon világos. Bizonyos, hogy egy állam jogi értelemben nem volna független, ha más Hatalommal szemben függő helyzetbe hozatnék, ha megszűnnék saját területén a „summa potestas"-t vagy szuverénitást gyakorolni, vagyis ha elvesztené ama jogát, hogy saját belátása szerint járhasson el a területének kormányzásához szükséges elhatározások körül. Az a körülmény, hogy valamely állam beleegyezik cselekvési szabadságának korlátozásába még nem érinti az ő függetlenségét, feltéve, hogy az állam ez által nem fosztja meg magát az ő hatalmi szerveitől. Még kevésbbé fosztják meg az államot az ő függetlenségétől a nemzetközileg elfogadott korlátozások. A függetlenség elidegenítése és valamely állam szuverén hatalmának gyakorlása körüli korlátozás közötti különbség világos. Ezen utóbbi helyzetbe kerülnek nevezetesen azon államok, melyek a Nemzetek Szövetségének tagjai lesznek. Kétségtelen, hogy tagsági minőségükből kifolyólag függetlenségük gyakorlásában lényeges korlátozást szenvednek, azonban nem lehet azt állítani, hogy ezen korlátozások a függetlenség elidegenítését jelentik. A gyakorlatban úgy áll a dolog, hogy minden két, vagy több független állam között létesült szerződés a szuverenitásban rejlő hatalom gyakorlását korlátozza. Olyan abszolút és teljes szuverénitás, melyet semmiféle szerződésbeli kötelezettség ne korlátozna, lehetetlen és gyakorlatilag ismeretlen. Valamely állam függetlenségének „elidegenítése" azt jelenti, hogy szuverén jogaiknak gyakorlása más államot, vagy államcsoportot illet meg. A 88. szakasz második mondatában foglalt ..érinteni" kifejezés „veszélyt előidézni", „veszélyeztetni" („involve danger tó", „endanger". „imperil") fogalmakkal azonos. Ahhoz, hogy valamely cselekmény Ausztria függetlenségét „érintse", szükséges volna, hogy Ausztriának