Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 3-4. szám - A nemzetközi jogi szolgalom kérdése

37 Dic Saehcnrechtliche Auffassung des Gebieles führt selbst in ihrcn letzten Ausláufern zurück auf die Vermischung von Herrschaft und Eigentum".6 E teória alapján tehát prácizirozhatjuk, hogy n nemzetközi szolgalom nem más. mini az állani területi souverainitásának szerződés megállapította korlátja, amely tehát nem független a souverainitástól, s nem tapad ettől különválva ;i területhez, mint egy jus in rem. Bluntschli, a XIX. század egyik legnagyobb nemzetközi jogásza, bár határozottan nem tagadja a szolgalom létezését, mégis azt mond ja, hogy el kellene azt törülni, mert a souverainitással össze nem egyeztethető. A nemzetközi szolgalom tehát egy állami souverainitási megkötöttség, amely nemzetközi szerződésből keletkezhetik csupán és ilyen alapon vizsgálva egészen más képet kapunk a dologról. Mindenekelőtt le kell szegezni, hogy az az elv, mely szerint a nemzetközi szolgalom in faciendo eonsistere nequit teljesen hamis. Az állam területi souverainitás korlátainak ugyanis három faját kell megkülönböztetni, n) amelyek a terhelt államot tevésre, b) amelyek tűrésre, c) amelyek nem tevésre kötelezik. A két utóbbit e felfogás alapján nem lehet elkülöníteni az elsőtől, külön rendszerbe foglalni és külön terminológiával ellátni, mert mindhárom szorosan összefügg, minthogy mindhárom, bár más-más irányban az állam területi felségjogát köti le. Nem lehet tehát az utóbb említett kettőt, mert ezek a souverainilást passive érintik, az államok nemzetközi éleiével homlokegyenest ellenkező és ezzel összeegyeztethetetlen magánjog szabályai szerint kezelni. A nemzetközi jog az egymásmellett álló államok jogrendszere, tehát más, mint a magán, avagy a közjogi rendszer. Ennél fogva egy olyan intézményt, mint a területi souverenitás korlátozása, nem lehet más jogrendszer alapján elbírálni, mint a saját, vagyis a nemzetközi jog rendszere alapján. Keletkezési alapjaiul egyedül a nemzetközi szerződéseket jelölhetjük meg. A francia jogászoknak véleménye, hogy a nemzetközi szolgalom elbirtoklása útján is keletkezhetik, jogi nonsens, mely a souverainitási teóriába mélyen beleMi g. De nem igazolja álláspontjukat a történelem sem. mert ennek folyamán úgynevezett contractuális megkötöttségek eredményekén! álltak elő a szolgalmak. Ennek gyakorlati jelentősége az. hogy a nemzetközi terület souverainitási restrietiokat. mivel szerződésből keletkeztek, a szerződés megszűnésének, illetve hatályon kívül helyezésének általános szabályai szerint kell kezelni. Ennélfogva megállapíthatjuk, hogy nemzetközi u. n. szolgalmak, helyesen mondva területi souverainitási korlátozások az őket konstituáló szerződéssel állanak és buknak. 6 Jetiinek: Allgemeíne Stnatslehro 1020. Pcrlin