Nemzetközi jog tára, 1931 (6. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - Dr. Szászy István előadása; Az okiratok hitelesitése. A háború hatása a szerződésekre. A semlegesség. Külföldi állampolgárok magántulajdonának védelme

31 A bizottság előadójának l)r. .1. («. Wilenberg párisi lengyel ügyvéditek tollából igen részletes és alapos jelentési terjesztett( az értckezlcl elé s ;i magyar érdekekre tekintettel külön jelentést I erjeszt ettem elö én is „The projection of acquired rights of Forcigners in the international law" rímmei. A jelentéshez hozzászóltak I)r. Sievekirig, l)r. Löwénfeld némel ügyvédek és több amerikai jogász, akik a prohibició kérdéséi vetették szőnyegre, hangoztatván, hogy a/, alkotmány 17. módosításának törvényerőre emelésekor az Egyesüli Államok nem tartották tiszteletben a külföldi állampolgárok szerzett jogail és a károsulI tulajdonosokat nem részesítették kártérítésben. Dr. Sieveking szerint az állani csak arra van kötelezve a nemzetközi jog értelmében, hogy u külföldieket a saját honosaival egyenlő elbánásban részesítse, vagyis a külföldiek szerzett jogait csak annyiban köteles védelemben részesít c.ni, amennyiben a sajál állampolgárai erre igényi tarthatnak. Löwénfeld ezzel szemben a külföldiek privilegizált helyzete melleit érvelt. A kérdéshez a magyar delegáció részéről én is hozzászóltam. Felszólalásomban igyekeztem kimutatni, hogy az állam a nemzetközi jog általános elvei értelmében rendesen elegei lesz nemzetközi kötelezettségeinek azzal, hogy a külföldiekei sajál állampolgáraival egyenlő elbánásban részesíti. Ez azonban csupán a szabály. Vannak esetek, mégpedig a nemzetközi jog mai fejlettségi fokán elég nagy számban, amikor az államot ez a kötelezettség sem terheli, amikor tehát az állam a külföldieknek kevesebb jogot adhat, mini a sajál honosainak (különösén anyagi vagy alaki viszonosság hiánya esetében); vannak viszont esetek, mikor az egyenlő elbánás biztosítása a nemzetközi jog érteiméhen nem elegendő. Ez az utóbbi eset forog fenn a külföldiek szerzett jogainak védelme esetében, mert a külföldiek szerzett magánjogainak tiszteletbentartását a XIX. század végén és a XX. század (Mején kialakult általános érvényű nemzetközi szokásjog az államok nemzetközi kötelezettségévé Lette, még oly cselben is. midőn belső törvényeik értelmében saját állampolgáraikat hasonló védelem nem illeti meg. Igyekeztem kimutatni, hogy a szerzed jogok sérthetetlenségének alapelve két főiétel foglal magában: 1. külföldi szerzett magánjogától vagy ilyen jogának gyakorlásától nem fosztható meg s jogának tartalma és gyakorlása nem js korlátozható, 2. amennyiben mégis megfosztható vagy korlátozható, ez csupán teljes kártérítés ellenében történhetik. A külföldiek szerzett jogaínak fenti értelemben veti sérthetetlensége azonban nem feltétlen. Ugy az 1., mint a 2. szabály alól kivételek vannak. Kivétel az 1. alatti szabály alól: a külföldiek szerzett jogaiktól, azok gyakorlásától közérdekből kártérítés ellenében megfoszthatok s ugyancsak kártérítés LlUnében