Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az Állandó Nemzetközi Törvényszék 12-16. sz. itélete a hatáskör szemponjából

79 ÍTÉLET. I. A bíróság a felperes keresetét elfogadja. II. Felszólítja az alperest, hogy fizessen 8120 fr-ot a felperesnek 5% kamattal az ellenségeskedés kezdetétől. ÍII, Nem ismeri el illetékességét a felperes által vitatott számlák kifizetése tárgyában. IV. Kiveti a felek többi kérelmet. V. A perköltséget 200 fr-ban állapítja meg az alperes terbére. VI. Felszólít ja az egyes kormányok képviselőit, hogy biztosítsák a jelen ítélet azonnali végrehajtását. Az indokolásból a kereset késedelmes beadására vonatkozólag lásd a fentebb közölteket. — Az előlegre nézve hozznk a következőket: Hortz 1909. és 1910-ben különböző előleget kapott a felperestől a megbízásának lerovására. Ezeket az előlegeket az alperes vissza kellett volna, hogy térítse, úgy. hogy levonja azokat a megbízói díjból, de a háború következtében az alperes nem volt képes folytatni az elvállalt ügyleteket s nem is kaphatta meg a megbízói díjat, amelynek segítségével visszanyerhette volna az előbb említett előleget. A bíróság méltányosság szerint dönt. ha kijelenti, hogy az alperes nem felelős azon összegért, melyet ö egyedül a felperes érdekében használt fel s amiből neki semmi személyes haszna nem volt. A felperes ellenben jogosítva van kérni az alperestől a Budapesten levő árukészletének éltékét. Hiába állítja az alperes, hogy ő mindenféle kötelezettségtől mentesült akkor, amikor az árúk pénzbeli egyenértékét takarékkönyvbe tette a Leszámítoló Banknál, mert ez a felperes tudta és beleegyezése nélkül történt. A számiákra vonatkozólag: A bíróság nem illetékes olyan követelés elbírálására, mely nem szerepelt megelőzőleg a Kiegyenlítő Hivatal előtt. Ami pedig a Váltó- és Leszámítoló Bánkot illeti, semmiféle jogi kötelék nem létezett a francia felperes és a bank között, azért a bank nem is szerepelhet a perben. Megjegyzés: A felperes keresetét késedelmesen nyújtotta be. A francia-magyar VDB. a kereset benyújtásának határidejét 1923. év utolsó napjáig határozta meg. Azonban ennek a határidőnek a lejárta után is el kell fogadni a keresetlevelet, hogyha azt attól a naptól számított hat hó napon belül adják be, amikor a felperes a per alapjául szolgáló tényekjröl tudomást szerzett (eljárási szabályzat 3. cikkel.