Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az Állandó Nemzetközi Törvényszék 12-16. sz. itélete a hatáskör szemponjából

72 mikor előterjeszthető és együtt tárgyalható az érdemmel. Tekintve, hogy megállapodás nem jött létre a telek között, még azt vizsgálja a különvélemény, vájjon az alapegyezményből nem következik-e a hatáskör és arra a következtetésre jut, hogy abból nyilvánvalóan és minden kétséget kizáró módon megállapítható a Cour hatásköre tekintet nélkül arra, hogy bizonyos ügyek a Népszövetség Tanácsa elé is terjeszthetők. Végeredményben esak az indokolás különbözik az ítélet indokolásától — a következtetés ugyanaz. A Cour hatásköre szerinte is megállapítandó. Érdemben is eltér Nyhoím véleménye s ezt osztja Schüeking. a német biró is, ennek ismertetése azonban a jelen értekezés kereteibe nem illeszthető. Negulesco véleményében elfogadja a Cour érdemi döntését, de más álláspontra helyezkedik a hatáskör kérdésében, ő is azt vitatja, amit Nyhoím ,hogy t. i. a hatásköri kifogás az eljárás bármeli] szakában felhozható és elbírálandó s hoyg az érdemi tárgyalásba boesátkozás nem jelenti a hatáskör hallgatólagos elismerését. Azt az érdekes, de helyt nem álló megállapítást is teszi, hogy a hatásköri kifogás nem perrendtartási kérdés, hanem érdemi kérdés (question de fond) mert a Cour köteles a felek közti Egyezményt vizsgálni annak megállapítása végett, vájjon az eléje terjesztett ügy hatáskörének korlátai közé tartozik-e 16. A kínai-belga szerződés ügyében a bíróság a belga kor mány kérelmére újabb határidőket tűz a periratok beadására. 17. (13.) A chorzówi bányáknak a 9. szám alatti kiadott és ismertetett 8. számú Ítélettel hatáskörébe tartozónak elismert ügyét ez a 13. sz. ítélet érdemben dönti el. Kelt 1928. szept. 13. 18. A kinai-belga fentebb már ismertetett ügyben a belga kormány- félperes keresetétől eláll. Ezt a Cour tudomásul veszi 1929. május 25. 19. A chorzówi bányák ügyében 1929. május 25-én a Cour végzéssel megszüntette a pert, mert a felek bejelentették, hogy egyezséget kötöttek. 20. (14.) Szerb kölcsönök ügye Franciaországban. A vitás kérdés háború előtti szerb államkölcsönök lejárt szelvényeinek és kisorsolt kötvényeinek a beváltása körül merüli fel Jugoszlávia és Franciaország között. Felek a vitás ügyet alávetési szerződés alapján együtt terjesztették a Cöur elé úgy. hogy hatásköri kifogást egyik fél sem emelt. Mégis a Cour szükségesnek iartotta hivatalból vizsgálni, vájjon bír-e hatáskörrel abból a szempontból, hogy fordulhat-e hozzá valamely állani olyan vitás ügyben, amelyben állampolgárai vannak érdekelve. Itt a Szerb-HorvátSzlovén állam áll szemben félként ama francia polgárokkal, akik szerb államkölcsonkötvények tulajdonosai.