Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az Állandó Nemzetközi Törvényszék 12-16. sz. itélete a hatáskör szemponjából

69 sekben, amelyek a kötelező ítélkezés keretein kívül fekszenek, habár a kereset a hatásköri megállapító záradék alapján nyu.j tátott he. A Mavrommatis ügyben pld. a lausannei Xll-es jegy zőkönyv értelmezése körül felmerüli jogvitái, amelyre nézve hatásköre nem volt kikötve, döntése alá bocsájtották alperes hozzájárulása álapján és pedig egy olyan perben, amelyet a görög kormány indított a palesztinai mandátum 26-ik cikké alapján mint a Népszövetség tagja. Igaz. hogy ez esetben alperes hozzájárulása kifejezett nyilatkozatban mutatkozott meg. míg ;i jelen esetben csak abból következik, hogy a hatáskörre vonatkozó fenntartás nélkül érdemi döntést kért. E körülmény bői azonban a Gour véleménye szerint ugyanaz, következik mert nincs olyan jogszabály, amelyik előírja, hogy a beleegyezés csak kifejezett nyilatkozattal történhetik, konklüdens esc lékményekkel pedig nem. Ha egy különös esetben alperes kijelentette, hogy határozatot kivan kapni a: érdemben és nem emelt hatásköri kifogást, világos, hoyy később <iz eljárás folyamán ezt már nem teheti meg! Csak akkor volna ez lehetséges, ha a feltételek megvál toztak volna, vagy ha felperes lényegesen módosította volna az •Uy jogalapját és így az alapkereset figyelembevételével adott hozzájárulást nem lehetne alkalmazni észszerűleg a megváltózott keresetre. A Gour véleménye szerint ugyanez elv alkalmazandó olyan esetekben, amikor az alávetés azáltal történt, hogy alperes érdemi vitáiba bocsájtkozotl a hatáskörre vonatkozó /( unt a rf ás nélkül. A Gour véleménye szerint felperes nem változtatta meg a kereset jogalapjai és kereseti kérelmét és így megállapítandó, hogy a lengyel kormány alávetette magát a C.our érdemi döntésének a német kormány összes kérelmeit illetőleg és bogn „l)npliqueii-ben felhozott hatásköri kifogás nem érvénytelenítheti a eonlre-mémoire-ban foglali hallgatólagos alávetést. A hatásköri kérdésnek fent ismertetett általános elvi jelen lőségü tárgyalása után a Cour elvetette alperes hatásköri kifogását és hatásköréi megállapította. Döntését a fentieken kívül még különböző Egyezmények színegének magyarázatával is alátámasztja, amelyekre azonban e helyüti nem térhetek ki. Említésre méltó azonban a hatáskor szempontjából a ..res iudicaia" címén emelt alperesi kifogás elvetésének indokolása. Alperes szerint ugyanis ez ügyben a Xépszövetség Tanáesa már dönt, d, tehát a Cour nem ítélkezhet, a döntést nem bírálhatja felül. \ Cour megállapítja, hogy a két elbírálás teljesen külön höző természetű. A Gonseil nem is tárgyalta a jogi kérdésekel. amelyekéi a jelen perben a bíróságnak el kell bírálni. A Tanács határo/ata kizárólag azt állapítja meg. hogy a II.. III. és IV,