Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A párisi egyezmények és a nemzetközi biráskodás

63 hatáskör túllépés eseteinek felsorolását, mellőzte a semmiségi okok felsorolását ezt csak azért tette, mert nem volt módjában megállapítani azt, hogy milyen fórum mondja ki az ítélet semmisségét. A pervesztes államokat nem kívánták saját ügyek Imájává tenni és így nem adhatták meg nekik azt a jogot, hogy nu ^állapíthassák valamely semmisségi ok fennforgását. Megfelelő fórum nem lévén a semmisségi okokat mellőzni kellett. V | nemcsak hatáskör túllépés, hanem minden egyél) akár hatásköri* akár érdemi kérdésben meg lesz a fellehhezési lehetőség. Szépséghibája a rendelkezésnek az. hogy nem a perhen álló fél jogosult fellehhezni. hanem az illető állam, amelynek polgára. Perjogilag tökéletesebb lett volna az újítás, ha a felek kapták volna meg a fellehhezési jogot. 6. Az agrárperek egyezségi elintézésének egészen eredeti megoldása az agrár alap mint ("málló jogi személy megszervezése. Ezt az alapot egy intéző hizottság kezeli, a vegyes döntőbíróságok (lőtt pedig külön megbízott képviseli. Az Ítéleteket kézbesíti az agrár alap intézőbizottságának melyben Magyarország képviselője is helyet foglal. 1932. december 31-e előtt köteles az intéző bizottság az alap rendelkezésére álló összegeket az Ítéletekben megnevezeti igényjogosultak között arányosan felosztani. Az intézőbizottság kötvényeket fog kibocsájtani úgy. hogy a felosztás a fentmegjelölt időpont előtt valóban megtörténhetik, bár az agráralap tőkéjét az érdekeltek 1966-ig fogják a III. Egyezményben megállapított részletekben befizetni. A B-alap amint fentebb említettem csak segélvalap s a nem agrár perek továbbra is az utódállamok ellen fognak folyni. A marasztalási összegeket az érdekelt Utódállam kormánya köteles kifizetni s a kifizetett összegek ellenében a B-alapból ugyanolyan összegű kötvényeket fog kapni melyek ;»z A-alaphoz hasonló módon bocsájtatnak ki. A B-alap 100 millió koronája a 3 érdekelt Utódállam között külön megállapodás szerint osztatik fel. Ha a B-alap kimerül akkor az illető Utódállamok továbbra is kötelesek a marasztaló Ítéleteknek eleget tenni, de fizetéseikért semmiféle kárpótlást nem kapnak. 7. A határidő tekintetében szintén érdekes rendelkezéseket találhatunk. a) A II. Egyezmény XI. cikke felfüggeszti a Román-Cseh és Szerb vonatkozású döntőbíróságok működését az egyezségkötések megkönnyítése céljából 1930. évi október hó 20-áig. Az érdekelt államoknak valóban kivétel nélkül érdekében áll a vegyes döntőbíróságok működésének befejezése s a folyamatban IPVŐ összes ügyek liquidálása. A vegyes döntőbíróságok fenntartása a kormánymegbizotti hivatalokkal együtt egy államnak évente kb 400.000 pengőjébe kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy a nem agrár perek tekintettel a fellebbezési lehetőségekre még 10 évig is elhúzódhatnak évi 4 millió arany koronát lehetne