Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - A követségi palota és a nemzetközi jog. Glosszák a brünni legfelsőbb törvényszék egy határozatához

47 1. Edvárd Doll német állampolgár ellen (metzi lakosi, aki a háború folyamán elesett, özvegye Münchenbe költözött, a vagyona jelenleg sequestrálás alatt van. 2. A német Office ellen, hogy hitelezze a fent jelzett ösz­szeget és kamatait a francia Office-nak. A biróság kihallgatta ez ügyben Henri Millé ügyvédet fel­peres részéről és Bolta-t, a német kormány megbízott ját alperes részéről. A YDB. ítéletében megállapítja, hogy az egyediili bizonyos tény a peres vétel fennállása, evvel szemben mind az árú meny­nyisége, mind a vételár kifizetésének bizonyítása nélkülöz min­den precizitást, a tanúvallomások is elégtelenek. Ilyen körül­mények között a bíróságnak a méltányosság szerint kell dön­tenie s ezért ex aequo et bono 7000 fr.-ot ítél meg a felperesnek, ő% kamattal együtt 1914. jul. 26-tól kezdődőleg. Kötelezi to­vábbá a német Office-t, hogy hitelezze a francia Office-nak a fent jelzett összeget. A perköltséget 200 fr.-ban állapítja meg, felerészben megosztva az alperes és felperes között. Az indokolásból: a YDB. elismeri a vétel fennállását, amely kevéssel a háború kitörése előtt köttetett. A felperes egy bizo­nyos mennyiségű cseresznyét adott el az alperesnek a jelzett időben, ezt az alperes maga is elismerte. A továbbiakban azon­ban úgy az alperes, mint a felperes állításai egymással teljesen ellentétesek. Az alperes állítása szerint a tartozást egészen meg­fizette, vitatja egyúttal a felperes által állított mennyiséget, valamint az ár megállapításánál szereplő számokat, a felperes viszont kétségbevonja az alperesnek a fizetésre vonatkozó állí­tását. Megmagyarázza ezt a bizonytalanságot a hosszú idő el­telte, a per alanyainak eltűnése, valamint a háború kimenetele. Megjegyzés. A biróság ítéletében megállapít ja, hogy a vétel­ügylet valóban fennállott. Ezt az alperes elismerésére alapítja. Nincs azonban tisztázva az árú mennyisége, melynek bizonyí­tása a felperesre hárul, sem az ár állítólagos kifizetése, melynek bizonyítása viszont az alperest terhelné. A bizonyítás e két fontos körülménye nem sikerült, így a vegyesdöntőbiróság a méltányosság szerint döntött. A YDB. Ítéleteiben rendes körül­mények között a békeszerződéseken kívül alkalmazza a tételes nemzetközi magánjog forrásait. í«.y figyelembe veszi az egyezményeket, szerződéseket, itél továbbá a jogszokás, általános jogelvek, majd hazai törvények szerint. Ha azonban mindezeket a biróság nem alkalmazhat ja, mint a jelen perben, akkor a biróság a kényelmes ex aequo et bono döntést választja. A jelen esetben a vételügylet létrejötte nem lévén vitás, alperest marasztalni kellett, mert a vételár kifize­tését nem tudta igazolni. Viszont bizonytalan lévén az árú mennyisége és a fizetendő összeg, a méltányosság alapián kelleit dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents