Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - A követségi palota és a nemzetközi jog. Glosszák a brünni legfelsőbb törvényszék egy határozatához

43 lakóházát is kiveszi az ingatlanokra vonatkozó általános szabályok alól.14 így nyilatkozik még De Sinner is.15 Fenti kivételt azonban számos más iró elveti. Így Vercamer16 szemére hányja az ismertetett álláspont követőinek, hogy az exterrilorialitás fogalmának fikció jellege van és a fikciónak csak addig van jogosultsága, míg az alapul fekvő gondolat alátámasztására szolgál. Van Praag11 szerint a felfogás hivői összetévesztik a követségi palota, mint belföldi ingatlan feletti hatáskörét a belföldi bíróságoknak az ebből vagy más perből származó határozat végrehajtásával (a 2. alatt tárgyalandó kérdésünkkel). így van Praag helyesen mutat reá arra a tévedésre, mely tulajdonképen a brünni legfelsőbb törvényszék téves határozatának okozója. Xem híve továbbá a szóbanforgó véleménynek Liszt18 sem, de egyben hozzáteszi, hogy ez az álláspontja nem áll vitán felül. Tényként megállapítható tehát, hogy nincsen egyetértés abban a tekintetben, hogy a (brünni legfelsőbb törvényszék által tévesen a követségi palota ellen vezetendő végrehajtásra vonatkoztatott) „immobilia obnoxia sunt territoriis" elv, vagyis a belföldi bíróságoknak az a joga, hogy a területenkívüliséget élvező személyek által birt belföldi ingatlanok dologjogi kérdéseiben ítélkezzenek, a követségi palotára is kiterjeszthető-e vagy sem. Ebben az első kérdésünkben a nemzetközi jog szempontjából esetleg megengedhető, hogy a bíróságok egyik vagy másik álláspontot kövessék, mert ez a kérdés a követi jog ama lentebb említett részéhez tartozik, hol világosan kialakult szabály még nincs. Ad 2. Ami már most a második kérdésünket illeti, már az első kérdésünkre nyert feleletből merített a minőre ad május következtetéssel a válasz csak tagadó lesz. Hiszen, ha az is vitás, hogy a követségi palota dologjogi perek tárgya lehet-e, annál inkább bizonyos, hogy valamilyen más követelés alapján végrehajtás tárgya nem lehet. Míg az első kérdést bízvást a ki nem alakult szabályok csoportjához sorolhattuk, addig a második kérdésre adandó tagadó válasz soha vitás nem volt. Talán főként ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy idevonatkozó bírósági döntést alig és irói véleményt pedig csak ritkán lehet olvasni, mert ez az elv olyannyira egyenes folyománya a követségi palotát megillető tárgyi területenkívüliségnek, hogy azt mindenki mindenkor tiszteletben tartotta vagy nem is tartotta szükségesnek, hogy külön ki is emelje. 14 „From this rule with regard lo real property is to be exempled the actua] dwelling-house of the ambassador, which is intimately connected with his persona! inviolability". (loc. cit.) 15 L'immunité judiciaire civile des agents diplomatiques étrangers, 1906. 215. és köv. old. 16 Des Franchises diplomatiques el spécíalement l'exterritorialité 1891, 175. old. 17 Op. cit. 247—48. old. ,k Liszt-Fleischmann, Das Völkerrecht, 1925, 199. old.