Nemzetközi jog tára, 1930 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1-2. szám

5 ugyanazok, mint amelyekről az első bekezdésben szó van. A 232-ik cikkben pedig kifejezetten magánjavakról, jogokról és érdekekről van szó. A jelen perben a kérelem tárgyát vizsgálva, a biróság nem tekintheti azt a Bsz. értelmében magánjognak. A VDB.-nak 1927. március 10-én Luganóban kelt határozata értelmében a Cseh-Szlovák kormánymegbízott által beterjesztett iratokból megállapítható, hogy a magyar jog érvényben maradt a régi magyar területeken, melyek Cseh-Szlovákiához csatoltattak, viszont azon okmányokból, amelyeket a VDB. ugyanazon határozata Melmében a magyar kormánymegbízott terjesztett be az követKezik, hogy Magyarországon a biró és az állam közötti jogi vonatkozások elvileg közjogi természetűek. Ami a biró és az állam fentmegjelölt jogviszonyából származó anyagi jogokat illeti, a biróság megengedi, hogy az ezen jogokra alkalmazandó szabályok nagy hasonlóságot mutathatnak fel és mutatnak is fel gyakran azon szabályokkal, melyek a magánjogot uralják és amelyekre a jelen esetben is utalni lehetne a jog alapvető jellegének változtatása nélkül. Itt azonban nem olyan illetményekről van szó, melyek a birót hivatásának gyakorlása idején megillették, amelyeket a közjog állapít meg, amelyek azonban bizonyos feltételek fennforgása esetén a magánjog minden jellegét felvehetik. Ezen illetmények ugy látszik ki vannak egyenlítve és nem képezik a kereset tárgyát. Olyan illetményekről van szó, amelyek a felperes szerint neki azon időtől kezdve járnak, amikor működését megszüntette, vagyis elbocsájtása után. A bíróságnak tehát elvileg az elbocsájtás érvényessége kérdésében kellene határoznia s azon hatások tekintetében, amelyeket ezen elbocsájtás a tisztviselő illetményére gyakorolt. Ezek azonban tisztán személyi vonatkozások a tisztviselő és az állam között és kizárólag közjogi természetűek. A Vegyes Döntőbíróság kénytelen tehát megállapítani, hogy a kereset tárgya nem foglaltatik a Trianoni Bsz. 250. cikkében felsorolt javak, jogok és érdekek között, hanem olyan jogról van szó — ha feltételezzük ezen jog létezését — vagy olyan érdekről, amely más természetű, mint a 250. cikkben foglalt jogok és érdekek. A kereset tárgyának jogi természete, vagy jellege még jobban precizirozhaló, ha vizsgáljuk az állított tény jogi természetét, vagy jellegét, pontosabban szólva azon természetét, amely miatt a felperes panaszt emel. Elbocsájtásról van szó, melynek folyománya az illetmények beszüntetése. Ezen beszüntetés csak mint az elbocsájtás folyománya jelentkezik. A sérelmes intézkedés tehát elsősorban a biró személye ellen irányul és nem a fizetések ellen. Ezért a biróság megállapíthatja, hogy inkább személy elleni rendszabályról van szó, melynek következménye ezen személyre vonatkozólag gazdasági jellegű. Vi-