Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 10. szám - Nemzetközi jog a magyar biroságok joggyakorlatában
70 getés büntette miatt gyanúsított S. Ö. ellen folyamatba tett kiadatási ügyben a kir. törvényszék a Bp. 476. §. 8. bekezdése értelmében az iratokat abbeli jelentés kapcsán terjeszti fel a m. kir. Igazságügyi miniszter úrhoz, hogy S. Ö. kiadatását helyénvalónak nem látja. I. A brassói törvényszék vizsgálóbírája 1923. évi február hó 16-án kelt 2877/1922. számú végzésével elrendelte a vizsgálatot S. Ö. ellen és pedig a brassói törvényszék főállamügyészének 4205/1922. számú indítványa alapján azért, mert a nevezett Gy.-Sz.-on 1920. és 1921. években 1. mint állomásfőnök hamis nyugtákkal az állomási pénztárból pénzeket (nincs a mennyiség megjelölve) vett fel. (Bn. 50. §., Btk. 381. §. 2. pont); 2. 200—500 lei-ig menő vesztegetési összegek fejében felsőbb hatóságok engedélye nélkül kocsiárúkat adott ki és árúkkal rakott kocsikat menesztett, melyek kíséretével az állomási személyzetet bízta meg. (Btk. 465., 471. §§.) II. A mai napra kitűzött nem nyilvános ülésen a kir. törvényszék meghallgatta a vádlottat, aki előadta, hogy a trianoni törvény értelmében ismételten bejelentette, hogy a magyar állampolgárságát kívánta fenntartani, az erről szóló igazolványokat becsatolta. Előadta továbbá, hogy ő 1921. évi július hó 28. napjáig volt a gy.-sz.-i állomás vezetője, onnan a románok őt elmozdították, nyolc hónapig vagonban lakott, amikor Magyarországba átjöhetett. Tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. Az állomás házi pénztárából hiányzott pénzek akkor tűntek el, amikor ő útlevelének tanúsága szerint Budapesten tartózkodott, a megvesztegetési vád pedig ürügy, amelyet azért emeltek ellene, mert román csapatszállításoknál nem mozdította elő a románok érdekét. A mai tárgyaláson becsatolta a k.-i üzletvezetőség 3815/III. ^19. számú áthelyezési okiratát, melynek azonban akkor eleget tenni nem tudott, mert a román hatóságok visszatartották. Amikor azonban a románok kellő szakemberrel rendelkeztek, a magyar vasutasokat, akik a magyar vezetés alatt kerültek még a helyükre, elmozdították. Az elmozdításra ürügyeket kerestek, így vádolták őt is bűncselekmények elkövetésével. Hogy azonban a románok sem tekintették azt döntő befolyásúnak, becsatolja a k.-i román üzletvezetőség román nyelvű, 4101/1922. P. számú, 1922. évi március hó 21. napján kelt rendeletét, mely szerint az ő régi rangját visszaadták, alkalmazni akarták, ő azonban ezt el nem fogadta, hanem Magyarországba jött. Egyébként is volt a románoknak módjuk eljárni ellene, mert felfüggesztése után nyolc hónapig még ott lakott. III. A bukaresti m. kir. követség útlevél-kirendeltségének