Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 10. szám - Nemzetközi jog a magyar biroságok joggyakorlatában

66 a jelzett egyénnek kiadatását, mondván azí, hogy a kiadatás szempontjából közönbos, vájjon a tettes az elkövetési hely állampolgárságával, \ agy más idegen állam polgárságával rendelkezik-e. Az igaz-ságügyminiszter megkeresésére azonban a ni. kir. belügyminiszter igazolta, hogy a tettes időközben visszahonosit tátott Magyarországba. Eredmény: az igazságügyminiszter megtagadta a kiadatási azza! a megokolással, hogy magyar állampolgár nem adható ki. Ez más szóval annyit jelent, hogy a belföldiek még akkor sem adhatók ki, La a beliöidi mellett más honossággal is rendelkeznek. Ez az ,:!lá>íoglalás természetes és helyes következménye az 1879:L. t.-e. .56. §-ában lefektetett jogszabálynak és nemzetközi jogi szempontból is csak helyeselhető. 8. A kiadatás alapjául szolgáló bűncselekmények minősítése mindkét érdekelt állam törvényei szerint történik. .4 budapesti kir. büntetőtöruémjszék: A lopás büntette és egyéb bűncselekmények miatt S. .1. osztrák állampolgár kiadatási ügyére vonatkozólag ... a kir. törvényszék az összes iratokat azzal az újabb véleményes jelentéssel terjeszti fel, hogy a terheltnek a T. cég sérelmére elkövetett könyvlopása miatt való kiadatását megtagadni méltóztassék. S. J. azzal van gyanúsítva, hogy I.-ban 1926. évi június hó 26. és július eleje közötti időben a T. könyvkiadó cég birtokából, annak beleegyezése nélkül 8 drb. könyvet eltulajdonítást szándékkal elvett. Az i.-i országos törvényszéknek átirata szerint a T. könyvkiadó cég igazgatója, U. L. azt vallotta, hogy a gyanúsítottat a helyiség tisztítására, mint mesterembert szerződtették, s ebben a minőségben dolgozott ott 1926. június 26-tól július elejéig. A helyiségekben természetesen szabad bejárása volt. A gyanúsított által eltulajdonított 8 drb. könyvnek értéke 40 Sch. (Kb. 400.000 magyar kor.=32 pengő). E tanú vallomása alapján a gyanúsított e cselekményében*" a Btk. 333. §-ban meghatározott, az 5340/1924. M. E. sz/rend. 1. §. 14. pontja, a 63800/1926. I. M. számú rendelethez képest a Bn. 48. §. 1. tétele szerint minősülő lopás vétsége tényálladéki elemei állapíthatók meg. A gyanúsított cselekménye bűntetté (Btk. 336. §. 7. p. és az osztrák Btk. 176. §. II. b. pontja) nem minősült, mert a munkaadó cég közvetlen szolgálatában nem állott, hanem annál csak mint egy alkalmi munkára szerződött vállalkozó dolgozott. Az osztrák Btk. 173. §-ban foglalt cselekményre újabban megállapítot értékhatár az 59.762/1926. I. M. VII. számú leirat szerint 1,500.000 kor., mely összegnél kisebb értékű tárgyaknak ellopása kihágást képez. Mivel a gyanúsított által eltulajdonított könyveknek értéke 40 Sch., tehát 1,500.000 koronánál kisebb s így az értékre való