Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 9. szám - Az ügyvédi képviselet a nemzetközi bíráskodásban

55 népszövetségi paktum 14 §-a szerint állítottak fél Hágában oly választott bírákból alakul, akiket a Nemzetek Szövetségének teljes ülése és tanácsa különleges szabályok szerint választ. Az ügyvédi képviselet tekintetében itt ügyvédi szempontból még rosszabb a helyzet. A statútum 42. cikke így szól: ,,A feleket megbízottak (agents) képviselik, ezeken kivüligénybe vehetnek jogtanácsosokat és ügyvédeket is. A Kormánymegbízottak képviselik tehát a feleket, míg az ügyvédek csak asszisztálnak nekik, csak támogatják őket. Ügyvédi szempontból tehát ezen Cour szabályzata visszaesést jelent, mert mig a Cour d'arbitrage előtt a feleket ügyvédek is képviselik s a kormánymegbízottak csak közvetítenek a kormányok és bíróságok között, a Nemzetközi Bíráskodás állandó Curiája előtt a kormánymegbízottak, akik rendszerint nem ügyvédek, hanem állami tisztviselők — képviselik a feleket s az ügyvédek és jogtanácsosok csak az ő segítségükre vannak. Tehát a periratokat nem az ügyvédek készítik s a tárgyaláson csak másodsorban szólalnak fel II. Ad hoc választott bíróságok államok közötti vitás ügyek eldöntésére az egyes nemzetközi egyezményekben voltak és vannak kikötve. Magánfelek közötti jogviták eldöntése ezidőszerint csakis ilyen ad hoc választott bíróságok előtt lehetséges a szerződésekben foglalt kikötés szerint, hacsak a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bíróságának illetékessége nincs kikötve, amely esetben ez utóbbi lesz illetékes. Az ügyvédi képviselet ezen ad hoc vb. eljárásoknál nincs szabályozva. Az államok közti bíráskodásnál a Cour előtti szabályok lesznek mérvadók, a magánfelek közti eljárásnál ügyvédek fogják a feleket képviselni. III. A nemzetközi bíráskodásnak egészen külön fajtája a Békeszerződés által kreált vegyes döntő bíróság, amely nem egyéb, mint választott bíróság a Békeszerződés végrehajtása körül felmerülő bizonyos vitás kérdések eldöntésére, illetve a Békeszerződés alapján támasztható kárigények megállapítására. Ezek döntenek többek között a 250. cikk alapján a magyar állampolgárok által eléjük terjesztett kárigénvek tekintetében is az utódállamok elleni perekben (agrárperek, tisztviselőperek stb.). Ezen nemzetközi bíráskodás egyik rendkívül nagyjelentőségű újítása, hogy magánszemélyek állanak szemben egyenlő félként szuverén államokkal! Az ügyvédség szerepe a vegyes döntő bíróságok előtt igen nagy és szép. Eddig a nemzetközi bíróságok előtt az államok követeket, vagy egyetemi tanárokat szoktak szerepeltetni, hiszen azoknak egyrészt hivatásuknál fogva kell a nemzetközi joggal foglalkozni, másrészt beszélik a bíróság nyelvét, amely francia vagy angol.