Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7-8. szám

47 Ezenfelül nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Trianoni Szerződés a Versailles-itól teljesen különböző, későbbi időpont­ban jött létre és teljesen más körülmények között; tehát ennek saját szövegében és a szövegének megszerkesztését meg­előző előmunkálatokban kell keresnünk azon elemeket, melyek lehetővé teszik a 250. szakasz helyes értelmezését, valamint a jelen esetben való alkalmazhatósága szempontjából az alperes által felvetett tétel megbirálását; amit az is bizonyít, hogy a Versailles-i Szerződés semmiféle olyan rendelkezést nem tartal­maz, mely azonos volna a Trianoni Szerződés 250. szakaszával, amelyre a jelen kereset alapozva van. Ezen okoknál fogva a biróság nem teheti magáévá, előzetes vizsgálat nélkül, az alperes által felhozott joggyakorlatot. Az általa idézett rendelkezések, melyek között ellentétesek is találhatók, valamennyien a Versailles-i Szerződésen alapulnak, holott a jelen esetben kizárólag a Trianoni Szerződésnek, köze­lebbről e szerződés 246. és 250. szakaszainak rendelkezései jön­nek figyelembe. A Biróság semmiképen sem azonosíthatja magát alperes azon véleményével, melyet a szóbeli tárgyalások során fejtett ki, hogy t. i. az ily módon értelmezett 250. szakasz és a Versailles-i Szerződés 297. szakasza között ellenmondás állana fenn. Feltéve, hogy lehetne is találni bizonyos különböző, vagy akár ellentétes rendelkezéseket a két szerződés szövegei között, még akkor is ezen eltérések vagy ellentétek csupán oly két nem­zetközi szerződés között állanának fenn, ahol a felek nem azo­nosak, még kevésbbé pedig a szerződés tárgya. Ezen megállapítás elégséges arra, hogy kizárja minden ..ellenmondás" gondolatát; sőt ellenkezőleg arra a következte­tésre kényszerít, hogy amikor a Szövetséges és Társult Hatalmak jóval a Versailles-i Szerződés aláírása után, beiktatták, és pedig kölcsönösen és fenntartás nélkül, a St. Germain-i és Trianoni Szerződésekbe a 267. ül. 250. szakaszokat, ezzel azt akarták elérni, hogy az ezen két szakaszban foglalt és hosszú, fáradságos tárgyalások eredményekép létrejött elv egyedül a jelen bekez­désben megemlített két aláíró fél, illetve diplomáciai tényezőik számára legyen törvény és igy ne legyen lehetséges Ausztria vagy Magyarország ellen olyan szerződés rendelkezéseit felhozni, amelynek megkötésében nem vettek részt. Alperes nem tagadta, hogy a felperes társaság a Trianoni Szerződés életbeléptetése előtt és a magyar törvények szerint alakult és hogy székhelye mindenkor Magyarországon volt. A fentebb kifejtettek figyelembevételével tehát meg kell állapítani, hogy az említett társaság magyar honos a 246. és 250. szakaszok alapján és e minőségében joga van javai, jogai és érdekeinek azon védelmére, melyet ezen utóbbi szakasz a ma­gyar állampolgárok számára biztosít.

Next

/
Thumbnails
Contents