Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7-8. szám

41 döntőbíróság — mint fentebb ismertettük - egyszerűen a 250. cikk első 2 bekezdésére es az Entente hatalmak ismeretes jegyzékére hivatkozik. A Jugoszlávia ellen hozott Ítélet még jobban leegyszerűsíti az illetékesség kérdését, azt mondván, hogy úgy a 250. cikk, mint a fentemlített Jegyzek szerint a vdb. illetékes elbírálni azt, vájjon valamety intézkedés a 250 cikk által tiltott „saisie cl liquidation" kategóriájába esik e még akkor is, ha az agrárreform köntösében jelentkezik! Csak akkor nem volna illetéke a vdb., ha a felek allegtttáiból kitűnnék, hogy a sérelmes intézkedés és a Bsz. megfelelő szakaszai között semmi összefüggés nincs. A magyar—SHS döntőbíróságot egyáltalán jellemzi az illetékesség kérdésének kiterjesztő értelmezése. Egyéb perekben, így pl. Baranyai e/a SHS állam. Adamkovics c/a SHS ügyekben egyszerűen azzal intézte el az illetékességet, hogy ha egy magyar állampolgár a Trianoni Bsz. 250. cikke alapján javai ellen foganatosított intézkedések miatt panasszal lordul a \db.-boz, akkor ez utóbbi ezen §. 3-ik bekezdése alapján illetékes. A szerbek előre sejthették a döntést, amely nem lehetett más, mint a román és cseh viszonylatban és kevés ellenállást fejtettek ki. Míg a románok és csehek képviseletében a tárgyaláson nagynevű párizsi egyetemi tanárok szólaltak fel (Politis, Géze, Diena, Millerand), addig a szerb államot csak a főkormánymegbizott képviselte. Megemlítendő még az is, hogy míg a román kormány a reá nézve kedvezőtlen ítélet után visszavonta bíráját, a csehek és szerbek ezt nem tették s eddig a népszövetséghez sem fordultak. Valamennyi ítélet egyetért abban, hogy a kárigénynek nem előfeltétele a mesure différentielle, vagyis közömbös az, hogy valamely intézkedés a saját állampolgárokra is vonatkozik, vagy csak a külföldiekre. Ugyancsak közömbös, hogy a háború alatt, vagy, az után történt-e az intézkedés, sőt egyes Ítéletek szerint az 1921. július 26. után történt lefoglalás súlyosabb elbírálás alá esik, mint az e nap előttiek. Abban is egyformák az indokolások, hogy a kártérítés kérdése az érdemre tartozik s hogy közömbös az, vájjon a felperes előzetesen a nemzeti bíróságnál keresett e orvoslást. Végül nem mulaszthatjuk el külön kiemelni a Magyar—Cseh vdb. ítéletének azon részét, amelyben Sir Austen Chamberlain és a népszövetség hármas bizottságának szerepével foglalkozik s megállapítja, hogy a népszövetség politikai jellegénél fogva békítő és közvetítő szerepet játszhat, de jogkérdéseket nem intézhet el. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a népszövetségi tanács ily előkelő helyről hallhatta, amit annak idején magyar részről is kifejtettek, hogy t. í. tévesen fogta fel hivatását, amikor a nemzetközi bíróság döntésének jogi elvek felállításával akart prejudikálni. A hatáskörök elbatárolása úgy mint a nemzeti életben, a nemzetközi érintkezésben is rendkivül fontos, különösen a bíráskodásnál és amikor olyan jelenségeket észlelünk, amelyekből ugy látszik, hogy ezen elhatárolást nem akarják figyelembe venni — nagy örömmel halljuk a nemzetközi birói székből elhangzott vétót a nemzetközi biróság függetlenségét érintő akciók ellen. Geőcze Bertalan. I. A vdb. illetékes a Trianoni Bsz. 250. eikke alapján oly perek elbírálására, amelyeket Csonkamagyarországon bejegyzett kereskedelmi társaság indít a Román Állam ellen átcsatolt területen fekvő javainak lefoglalása és felszámolása miatt. II. A „magyar állampolgárok" kifejezés, amely a 250. cikkben foglaltatik, vonatkozik a 246. cikk szerint azon részvénytársaságokra is, amelyek a Trianoni Bsz. előtti idő-