Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7-8. szám

34 lyólag, mint minden egyéb lépés következtében felmerülőkre vonatkozólag, amelyek szükségessé válhatnak, vagy szükségessé fognak válni felperes szempontjából a szóbanforgó rendszabályok következtében. Az SHS. állam elleniratában azt kérte, hogy mondja ki a bíróság, hogy nem illetékes ezen kereset elbírálására, mondja ki, hogy az elfogadhatatlan, utasítsa el mint alaptalant, kötelezze felperest az összes költségek megfizetésére. Felperes válaszában fenntartotta kereseti kérelmét. Az alperesi állam viszonválaszában szintén megmaradt kérelmei mellett. A bíróság az 1929. május 6., 7. és 9-én tartott tárgyalásokon meghallgatta Lőwenfeld Ervin berlini ügyvédet, Brunet René és Barthélemy József párisi tanárokat és ügyvédeket, Gidel Gilbertet, a párisi egyetem jogi fakultásának tanárát, mint felperesi képviselőket, valamint Subotics és Gajzágó kormánymegbízottakat, perbeszédeiket és kereseti kérelmeiket. A felek kérték, hogy a hatásköri kifogás külön tárgyaltassék és az érdemi eljárás felfüggesztessék, a bíróság ezen kérelmet teljesítette. A trianoni Békeszerződés 250-ik cikke akként rendelkezik, hogy a 232-ik cikk és a IV. címhez tartozó Függelék rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával a Magyar Állampolgároknak, vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt Oszták-Magyar Monarchia területein fekvő javai, jogai és érdekei nem esnek az említett rendelkezésekben megszabott lefoglalás, vagy felszámolás alá. Ezek a javak, jogok és érdekek — hangzik tovább a 250-ik cikk — a jogosultaknak minden ilynemű rendszabályoktól vagy a kisajátításra kényszerkezelésre vagy zár alá vételre vonatkozólag 1918. évi november hó 3-ától a jelen szerződés életbelépéséig alkotott bármely más rendelkezéstől mentesen fognak visszaadatni és pedig abban az állapotban, amelyben a szóbanforgó rendszabályok alkal1 mazása előtt voltak. Ugyanezen cikk 3-ik bekezdése megállapítja a Vegyes Döntőbíróság illetékességét azon felszólamlások elintézése tekintetében, amelyeket magyar állampolgárok a fenti rendelkezések alapján esetleg elő fognak terjeszteni. Lelbachné magyar állampolgárnak a 250 cikk értelmében az alperesi állam ellen beadott keresete arra van alapítva, hogy ezen rendelkezések dacára ezen utóbbi a fegyverszünet másnapján és a keresetben megjelölt további időpontokban a bizonyos mezőgazdasági ingatlanokból álló hagyatéki vagyon ellen, melyeknek haszonélvezője a felperes és tulajdonosa kiskorú leánya, kinek ő a törvényes képviselője, s amely birtokok az átcsatolS; területen fekszenek, az intézkedések egész rendszerét foganatosította, melyeknek hatásaként a tulajdonosoktól a rendelkezési jog elvétetett és maga a tulajdonjog is érintetni szándékoltatott,