Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 4-6. szám

34 zetei az államok közötti tárgyalásoknál es a Népszövetség kodifikáló bizottságánál kiindulási alapul szolgálnak s ha látjuk a meddőséget azon értekezleteken, akkor örömmel állapithatjuk meg, hogy az L L. A. eredményekkel dicsekedhetik ugy tudományos nemzetközi jogi, mint gyakorlati szempontból és hozzátehetjük, hogy munkájában a magyar jogászok is tevékeny részt vesznek. Magyar—Csehszlovák vdb. Az elcsatolt területeken magyar vagyon ellen foganatosított kényszerintézkedéssel szemben a Bsz. 250. cikkében nyújtott jogvédelem megilleti a magyar honos társaságot akkor is, hogyha ez a társaság egyébként olyan „összességnek" (collectivité) volna tekintendő, amely „összességek" tekintetében a 256. cikk értelmében külön államegyezmények kötendők. Csehszlovák-magyar vegyes döntőbíróság 185. sz. ügye (1927 július 29-iki ítélet). Trianoni Bsz. 250. és 256. A perbeli tényállás a következő: A csehszlovák köztásaság a „Hangya" termelő-, értékesítő- és fogyasztási-szövetkezet, a magyar gazdák szövetségének szövetkezeti központja bpesti bej. cégnek csehszlovák területen levő fiókjait és egyéb vagyonát zárlat alá vette. Emiatt a „Hangya" a Bsz. 250. cikke alapján a csehszlovák állam ellen pert indított a következő kereseti kérelemmel: 1. Rendelje el a Vdbsg a zárlat feloldását és kötelezze a csehszlovák kormányt, hogy bocsássa vissza a zárolt vagyont felperes szabad tulajdonába (250. cikk). 2. Mondja ki, hogy a 255. cikk értelmében felperes jogosítva van tevékenységét a csehszlovák köztársaság területén tovább is folytatni. 3., 4. és 5. alatt tételenkint vannak felsorolva a kártérítési igények, tőke, kamat, kártérítési összeg és a zárolt ingatlanok haszonbérösszege. 6. 7. és 8. alatt egyéb kártérítési igények. A kereseti kérelem 2. pontját felperes az eljárás során leszállította, amit alperes tudomásul vett és igy a petitum ezen része tárgytalanná vált. Alperes hatásköri kifogást emelt és pedig kettős alapon: I. A „Hangya" — állítólag — nem rendelkezik a 250. cikkben megkívánt magyar honossággal. Alperes szerint a 250. cikkben foglalt ezen kitétel: „a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságok . . ." (sociétés controlées par eux) további megszorítást tartalmaz a magyar társaságok tekintetében. Alperes szerint ez a kitétel azt jelenti, hogy a magyar társaság a 250. cikk alapján az egyéb feltételek fenforgása esetében is csak akkor léphet fel, hogyha magyar honosok által van „kontrollálva", vagyis ugy