Nemzetközi jog tára, 1927 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1-3. szám - Nemzetközi jog a magyar biróságok joggyakorlatában

NEMZETKÖZI JOG TAIW A HÁGAI NEMZETKÖZI JOGI AKADÉMIA VOLT MAGYAR HALLGATÚ^ EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkeszti: Dr. GEŐCZE BERTALAN ügyvéd Felelős kiadó : BARANYAY LAJOS vezérigazgató Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével Szerkesztőség: Budapest, V. ker., Báthory-u. 19. III. 3. — Tel. Aut. 262-27. 1—3. szám. Budapest, 1929 január—február—március hó. IV. kötet. Nemzetközi jog a magyar bíróságok joggyakorlatában. Irta: Faluhelyi Ferenc dr., pécsi egyetemi tanár. Bevezetés. A londoni egyetem (The London School of Ecomonics and Pölitiéal Science) 1927 őszén a maga nemzetközi jogi osztályán (Departement of tnternationál Siudies) rendkivül figyelemreméltó kezdeményezést tett. Mozgalmat indított az egész kulturvilagon a nemzetközi „köz"-jogot érintő birói határozatok összegyűjtésére. A gyűjtési munka az egyes- államok nemzeti bíróságainak egyelőre csak az 1925—26. években hozott döntéseire szorítkozik és ezeknek a birói döntéseknek rendkivül érdekes feldolgozással összeállított gyűjteménye lesz első kötete annak a nagy nemzetközi jogi esetgyü jteménynek, amely a kiadó egyetemi intézet két neves professzorának, McNair Arnold és Lauterpacht H. szerkesztésében ezentúl a nemzetközi jogi gyakorlat páratlan értékű forrásgyűjteménye lesz. Ezen gyűjtemény magyar anyagának a szerkesztők megbízásából részemről történt összeállítása felhívta figyelmemet a nemzetközi jogi vonatkozású magyar birói ítéletek összegyűjtésének nagy fontosságára. Az a rendkivül szoros kapcsolat, amely minden nemzeti antagonizmus mellett is ma a kulturnemzeteket egymáshoz fűzi, egyre jobban szemünk elé állítja a nemzetközi jog egyes tételeinek az államok külön élete szempontjából való nagy fontosságát. Az a jog, amelynek sokan jogi mivoltát is ma még tagadni próbálják, minden teoretikus nehézségeket félretolva, tért és ügyeimet kiván magának és a nemzetek ugy összeségükben, mint külön-külön is, ha érdekeiket kellően megvédeni óhajtják, mind jobban rájönnek arra, hogy ennek a jognak kifejlesztésére és megszilárdítására a lehető legnagyobb gondot kell forditaniok. Ez a gondolat irányítja a Nemzetek Szövetségének a nemzetközi jog kodifikálására irányuló kísérleteit és ezért van szükség arra is, hogy az egyes államok jogszolgáltatásában visszatükröződő nemzetközi jogi felfogások is összegyüjt\% minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak és ezzel a gyakorlaton keresztül ;i nemzetközi jogtételek kifejlesztessenek és a nemzetközi jog megszilárdulásának nagy munkája igy is előbbre jusson. Ha a külföld jogi szaklapjait, a német, francia, angol és amerikai jogi szaklapokat figyelemmel kisérjük, feltűnik, hogy mindenütt, tehát nemesak a par excellence nemzetközi jogi szaklapokban nagy figyelmet fordítanak a nemzeti bíróságok nemzetközi jogi vonatkozású joggyakorlatának összegyűjtésére és bemutatására. A nagy nemzetközi jogi szaklapok pedig viszont súlyt helyeznek a különböző kultúrnépek nemzetközi jogi birói gyakorlatának összehasonlító bemutatására is. levén ez igen alkalmas mód annak feltüntetésére, hogy az uj nemzetközi jog egyes tételei mennyire mentek át az egyes népek jogi l el fogásába. De meg amellett módot nyújt ez a bemutatás annak megismerésére is, hogy melyek a nemzetközi jognak azon kérdései, amelyek az egyes államokat- és nemzeteket a maguk belső jogéletében különösen foglalkoztatják. 1 .