Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - Ujabb judikatura az államközi clearing köréből

42 nagyhatalmak ellenőrzése alatt állanak, semmi sincs azonban, a szerződésiben arról, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmaknak jogukban állana visszatartani, vagy likvidálni a magyar állam­polgárok azon javait, melyek oly területekon feküsznek, melyek nemi lettek átcsatolva az emiitett hatalmak javára, vagy ellen­őrzésük alá. Nem látszik logikusnak, hogy a kivétel oly esetekre is vonatkozzék, melyekre a szabály nem vonatkozik, továbbá nagyon valószínűtlen, hogy a Bsz. szerkesztői a fel nem számol­na toknak deklarált javak csoportjába kívánták volna érteni kivételesen azon javakat is, melyek nem esnek a 232. cikk foga­lomkörébe és inkább arra kell következtetni, hogy azon magyar javaknak lefoglalása szekvesztrálása, elvitele cs kényszerkeze­lése, melyek nem oly területeken feküsznek, ahol a szövetséges és társult hatalmak jogosultak hasonló rendszabályokat fogana­tositani, oly esetek, melyeknek vizsgálata a jóvátételi bizottság hatáskörébe tartozik a 181. cikk értelmében, vagy a Bsz.-ben előre nem látott esetekről van itt szó, melyek az érdekelt álla­mok között külön egyezményekkel szabályozandók. Ezen állás­pontot megerősíti a Szövetséges és Társult Hatalmaknak a magyar küldöttség megjegyzéseire adott vá'laszának szövege, mely 1920 május 6-án kelt és így szól: ,.a Szövetséges és Társult Hatalmak nem kifogásolják a magyar küldöttségnek a vegyes bíróságra vonatkozó ajánlatát, mely szerint ezen bírósághoz fordulhatnának panaszaikkal a régi magyar királyság állam­polgárai az átcsal olt ter ületen fekvő javaik, jogaik, vagy érde­keikre vonatkozó kártérítési ügyeik, kártérítési panaszaikkal a Bsz. 250. cikke értelmében", továbbá „a Szövetséges és Társult Hatalmak ugy vélik, hogy a 1S18. cikk rendelkezései jogot adnak a jóvátételi bizottságnak arra, hogy megvizsgálja és eset­leg figyelembe vegye — ha azok alaposak — a magyar küldöttség kérelmeit azon javak és értékek visszatérítésére vonatkozólag, melyeket az 1918 november 3-i fegyverszünet után Magyar­országon szabálytalanul elvittek vagy rekviráltak", Ezen indokoknál fogva illetéktelennek mondja ki ma­gát, stb. Ezen Ítélettel edőlt a bajai Háromszög károsultjainak az S. H. S. állam ellen indított próbapere és pedig a károsultakra nézve kedvezőtle­nül. Bármily gondosan van is megindokolva az ítélet, mégis első olva­sásra saembetünő rendkivüli méltánytalansága és a Bsz. szellemének hely­telen felfogása és a helytelen szövegmagyarázat. Maga az indokolás is fel­említi, hogy a 250. cikk a magyar állampolgárok mindazon javaira alkal­mazandó, melyek a régi Osztrák-Magyar Monarchia területén feküsznek. Azt mondja azonban, hogy ez betűszerinti magyarázat volna és a Bsz. egyéb rendelkezéseiből, vaLamint a békedelgációk levelezéséből azon következtetést vonja le, hogy a 250-ik cikk a magyar állampolgároknak csak azon javait védi, amelyek az elszakított területeken feküsznek. Ez a magyarázat azonban ellenkezik a Bsz. 250-ik cikkének világos szövegével, a Bsz. VIII. címének szellemével és az általános nemzetközi jog elfoga­dott szabályaival. De ellenkezik a logika legelemibb törvényeivel is, mert

Next

/
Thumbnails
Contents