Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5-6. szám - Ujabb judikatura az államközi clearing köréből

42 nagyhatalmak ellenőrzése alatt állanak, semmi sincs azonban, a szerződésiben arról, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmaknak jogukban állana visszatartani, vagy likvidálni a magyar állampolgárok azon javait, melyek oly területekon feküsznek, melyek nemi lettek átcsatolva az emiitett hatalmak javára, vagy ellenőrzésük alá. Nem látszik logikusnak, hogy a kivétel oly esetekre is vonatkozzék, melyekre a szabály nem vonatkozik, továbbá nagyon valószínűtlen, hogy a Bsz. szerkesztői a fel nem számolna toknak deklarált javak csoportjába kívánták volna érteni kivételesen azon javakat is, melyek nem esnek a 232. cikk fogalomkörébe és inkább arra kell következtetni, hogy azon magyar javaknak lefoglalása szekvesztrálása, elvitele cs kényszerkezelése, melyek nem oly területeken feküsznek, ahol a szövetséges és társult hatalmak jogosultak hasonló rendszabályokat foganatositani, oly esetek, melyeknek vizsgálata a jóvátételi bizottság hatáskörébe tartozik a 181. cikk értelmében, vagy a Bsz.-ben előre nem látott esetekről van itt szó, melyek az érdekelt államok között külön egyezményekkel szabályozandók. Ezen álláspontot megerősíti a Szövetséges és Társult Hatalmaknak a magyar küldöttség megjegyzéseire adott vá'laszának szövege, mely 1920 május 6-án kelt és így szól: ,.a Szövetséges és Társult Hatalmak nem kifogásolják a magyar küldöttségnek a vegyes bíróságra vonatkozó ajánlatát, mely szerint ezen bírósághoz fordulhatnának panaszaikkal a régi magyar királyság állampolgárai az átcsal olt ter ületen fekvő javaik, jogaik, vagy érdekeikre vonatkozó kártérítési ügyeik, kártérítési panaszaikkal a Bsz. 250. cikke értelmében", továbbá „a Szövetséges és Társult Hatalmak ugy vélik, hogy a 1S18. cikk rendelkezései jogot adnak a jóvátételi bizottságnak arra, hogy megvizsgálja és esetleg figyelembe vegye — ha azok alaposak — a magyar küldöttség kérelmeit azon javak és értékek visszatérítésére vonatkozólag, melyeket az 1918 november 3-i fegyverszünet után Magyarországon szabálytalanul elvittek vagy rekviráltak", Ezen indokoknál fogva illetéktelennek mondja ki magát, stb. Ezen Ítélettel edőlt a bajai Háromszög károsultjainak az S. H. S. állam ellen indított próbapere és pedig a károsultakra nézve kedvezőtlenül. Bármily gondosan van is megindokolva az ítélet, mégis első olvasásra saembetünő rendkivüli méltánytalansága és a Bsz. szellemének helytelen felfogása és a helytelen szövegmagyarázat. Maga az indokolás is felemlíti, hogy a 250. cikk a magyar állampolgárok mindazon javaira alkalmazandó, melyek a régi Osztrák-Magyar Monarchia területén feküsznek. Azt mondja azonban, hogy ez betűszerinti magyarázat volna és a Bsz. egyéb rendelkezéseiből, vaLamint a békedelgációk levelezéséből azon következtetést vonja le, hogy a 250-ik cikk a magyar állampolgároknak csak azon javait védi, amelyek az elszakított területeken feküsznek. Ez a magyarázat azonban ellenkezik a Bsz. 250-ik cikkének világos szövegével, a Bsz. VIII. címének szellemével és az általános nemzetközi jog elfogadott szabályaival. De ellenkezik a logika legelemibb törvényeivel is, mert