Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3-4. szám

29 ket. Az első pont e) betű, határozottan kimondja a bíróság illetékességét, de ez nem alkalmazható jelen esetben vagy legalább is nem közvetlenül, mert csak azon károk megtérítése iránti perek tartoznak ide, melyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai javaikban, jogaikban és érdekeikben kivételes háborús rendszabályok ós elidegenítést rendelő intézkedések folytán a háború alatt szenvedtek, vagyis az 1919 november 3-iki fegyverszüneti szerződés előtt. A. 232. cikk 2. pontja azonban egyenesen a jelen esetre alkalmazható. E szerint ugyanis azon rendszabályokról van szó, melyeket a régi magyar királyság területén a hatóságok 1918 november 3-ika után a Bsz. jogerőre emelkedéséig foganatosítottak. A 2. bekezdés felsorolja azon kárt okozó rendszabályok, bajait, melyek kártérítési jogot adnak ugyanolyan feltételek mellett, mint az első pont e) betűjében foglaltak, amiből következik a Vdb. illetékessége. Ez a felsorolás magában foglalja a kisajátításokat, elkobzásokat, lefoglalásokat, requirálásokat, rombolásokat vagy megrongálásokat, amelyek akár törvények, akár a hatóságok erőszakos cselekményei következtében történtek. A rekvirálások tehát kifejezetten meg vannak itt említve. A bíróság illetékessége tehát kétségtelen, ha megállapít tátik, hogy felperes egy szövetséges és társult hatalom állampolgára a 232. cikk 2. pontja értelmében. Megengedve, hogy felperes megszerezte a cseh-szlovák honosságot a szerződés 61. cikke értelmében ós hogy Cseh-Szlovákia a Szövetséges és Társult Hat almák közé tartozok, a magyar kormánymegbizott tagadla, hogy felperes egy Szövet sóges és Társnlt Hatalom állampolgára volna azon értelemben, amelyben ezen megjelölések hasznaItatnak a Bsz. X. részének IV. §-ában és különösen a 232. cikkben. A felperes a 246. cikk meghatározása szerint a régi magyar királyság állampolgára és nincsenek más jogai, mint amelyeket a X. rész VITT. §. az egyének ezen fajára vonatkozólag tartalmaz, a IV. reá nem alkalmazható. A Vdb. nem fogadhatja el ezen álláspontot, nem tartja öszszeegyeztelhetőnek a 246. cikk szövegével, .mely szerint „Az ez után következő rendelkezésekhez", melyek világosan mutatják, hogy az abban meghatározott terminológia csak a következőkre vonatkozik, vagyis a VIII. címre, a X. rész megelőző §-aira azonban nem. így alig szükséges hivatkozni arra, hogy a IV. cimben levő kifejezés „A régi magyar királyság állampolgára" ellenkező értelemben használtatik azon meghatározással, mely a 246. cikkben olvasható és a 232. cikk első paragrafusának d) betűje alatt, ahol ezen kifejezés helyettesíti az „ezen állampolgárok" elnevezést, vagyis Németország állampolgárai, akikről a versaillesi szerződés megfelelő rendelkezésében van szó. A Vdb. nem fogadhatja el azt, hogy a trianoni Bsz, készítői a VIIT.