Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 3-4. szám
22 alapelveivel s ha a Népszövetség' minden várakozás ellenére mégis azoix álláspontra helyezkednék, hogy Eomániának jogában állott a Bsz.-sel ellenkező tartalmú törvényeket hozni, akkor ezzel a nemzetközi jognak a nemzetközi szerződésekre vonatkozó összes tótelei megdőlnek és ezzel megdől mindaz, amit a nemzetközi jogászok évszázadok óta, különösen pedig a Népszövetség megteremtése óta épitettek és a nemzetközi viszonylatban újból a teljes jogbizonytalanság állapota fog bekövetkezni. Nagy örömünkre szolgál, hogy a sok elfogult és igazságtalan itélet mellett végre leközölhetjük ezt az Ítéletet, amely minden tekintetben megfelel a nemzetközi jog szabályainak, amely szem előtt tartja a Bsz. rendelkezéseit, még ha azok a legyőzött állam polgáraira kedvezőek is s amely a jog és méltányosság követelményeinek egyaránt megfelel. Dr. Geöcze Bertalan. Román-magyar vdb. Honosság. Azon felperes, aki csak a trianoni Bsz* hatályba léptével, vagyis 1921„ július 26-ával lett román állampolgárrá, jogosítva van a Román-Magyar Vdb-hez fordulni a Magyar Állam ellen. Elég, ha a felperes a kereset beadásakor román állampolgár. A Román-Magyar Vdb. Cedercranz elnöklete alatt Székács és Antóniádé döntőbirák részvételével Davidovics Sámuel felperesnek a Magyar Állam alperes elleni perében illetékesnek mondotta ki magát a jogvita elbírálására. Elutasította alperest illetékességi kifogásával és kötelezte arra, hogy két hónapon belül érdemi védekezést terjesszen elő. Davidovics Sámuel Máramarosszigeti lakos letétbe helyezett Budapesten a'Magyar Általános Hitelbanknál 80 dollárt, 320 francia frankot, .19,250 koronát, 200 márkát és 20 rubelt arany pénzben a bank safejében, ezen aranyakat 1919 április 3-án, az akkori kommunista kormány hatóságai elkobozták. Felperes kéri a Magyar Államot arra kötelezni, hogy adja ki természetben ezen állampénzeket, fizesse meg a törvényes kamatokat az elkobzás napjától számítva, valamint a költségeket. A Magyar Kormány pergátló kifogást emelt, azt mondván, hogy a trianoni Bsz. 232. és 249. cikkei a jelen esetben nem alkalmazhatók, hogy az elkobzás napján, amely a Bsz. érvénybelépése, vagyis 1921 július 26-a előtt történt, felperes nem volt még román honos és hogy ennek következtében egy ilyen rendszabály, annak keresztülvitele időpontjában nem ért „ellenséges javakat". A javak ellenséges minősége pedig feltétele a Vdb. hatáskörének, mely a 232. cikk rendelkezéseinek magyarázatára hivatott. Tekintettel azonban arra, hogy nem vétetett tagadásba, miszerint felperes román állampolgár, jogában áll ezen vegyes döntőbíróság előtt fellépnie. Azon indokolás, melyre alperes kifogását alapit ja, tulajdonképpen a per érdemére vonatkozik, tehát a Vegyes Döntőbíróság csakis az ügy érdemi elbírálásakor