Nemzetközi jog tára, 1928 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 3-4. szám
20 szerb törvény és az 1919 február 5-i S. H. S. törvény értelmében történt, ezen törvények rendkívüli háborús rendszabályt állítanak fel, melyeket végleges jelleggel ruházott fel a trianoni Bsz. 232. cikke és a IV. szakasz függeléke. Azon indokok, amelyek a Vdb. hatáskörét megállapítják, a kereset elfogadhatóságára is alkalmazandók, ami a felperes honosságát illeti. Másrészt a kereset a trianoni Szerződés 250. cikkére támaszkodik s igaz ugyan, hogy az S. H. S. állam által hivatkozott IV. szakasz függeléke második §-a meg nem engedettnek nyilvánítja magyar állampolgárok panaszát, valamely szövetséges és társult hatalom rendkívüli háborús rendszabálya ellen azonban a 250. cikk azt rendeli, hogy tekintet nélkül a 232. cikk és a IV. §. függelékének intézkedéseire a magyar honosok és általuk ellenőrzött társaságok azon javai, jogai és érdekei, melyek a régi Osztrák-Magyar Monarchia területén feküsznek, nem foglalhatók le és nem számolhatók fel ezen rendelkezések szerint. Tehát az S. H. S. állam által indítványozott elfogadhatatlansági kifogásokat el kellett utasítani. Érdemben: Az iratokból és a szóbeli tárgyalások alapján megállapíthatók, hogy: 1. felperes magyar állampolgár és magyar állampolgár volt 1918 november 3-án, 1919 június 25-én és azon időponttól kezdve is, amidőn a trianoni Szerződés Magyarország és az S. H. S. állam között érvénybe lépett. 2. Felperes tulajdonosa azon ingatlanoknak, melyek a Trzici (Krajna) 57., 59., 112. és ÍG'S. számú telekkönyvi betétben foglalt és Szent Anna községben fekvő ingatlanoknak, ugyancsak tulajdonosa a lublini telekkönyvben és pedig Szent Anna község 505 és 1411. számú telekkönyvi betétében foglalt ingatlanoknak és ezenkívül tulajdonosa Szent Anna bányatársaság 100 bányarészének, melyek a lublini vidéki bányairodában vannak feljegyezve, valamint annak a háznak, mely ezen bánya társládájához tartozott s amelyek mindketten a lublini járásbíróság 154. számú bányakönyvében 762. szám alatt vaunak lajstromozva, az összes ingatlanok területe 1355 hektár, 72 ár és 48 centiár. 3. A fentemiitett ingatlanok a régi Osztrák-Magyar Monarchia területén feküsznek. 4. Ezen javakat sequestrálták, felszámolásuk céljából mint ellenséges vagyont az S. H. S. királyság kereskedelmi és ipari miniszterének 1919 június 25-én kelt rendeletével. A trianoni Bsz. 250. cikke pedig így szól: tekintet nélkül a 232. cikknek és a IV. szakasz függelékének rendelkezéseire, a magyar állampolgárok vagy az általuk ellenőrzött társaságok azon javai, jo^ai és érdekei, melyek a régi Osztrák-Magyar Monarchia területén feküsznek. nem képezik lefoglalás vagy felszámolás tárgyát ezen rendelkezésekhez képest. Ezen javakat,