Nemzetközi jog tára, 1927 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám

11 azt mondja: a st.-germaini szerződés 256. cikk b) p. 1. ezen kitétele: „qui sont de leur compétence aux termes des sections III., IV., V. et VII." nem tesz hozzá semmit ezen cimek rendelkezéseinek hatásköri tartalmához. Minden esetben, ahol a Vdbsg hatásköre a 256. b) 1. pontján alapul, vizsgálni kell, hog;y mi volt a szerződő hatalmak akarata a III., IV., V. és VII. cimek hatásköri rendelkezései körül ... A Vdbsgok ennélfogva megállapíthatják saját hatáskörüket olyan esetben is; amikor a bsz. nem irja elő expressis verbis a döntőbírósági hatáskört. Azonban az ilyen értelmezésnek csakis akkor lehet helye, hogyha a III., IV., V. vagy VII. címekben foglalt rendelkezések valamelyikéből világosan az tűnik ki, hogy a szerződő hatalmaknak az volt az intenciója, hogy a kérdéses jogvitára nézve is az alperes elvonassék természetes birájátóL Ezen értelmezési elv alkalmazásával pedig ugy találja, hogy a IV. cim ut. függelék 1. §. 2. bekezdése körüli jogviták tekintetében (igy a katonailag megszállott területen foganatosított rekviziciók tekintetében), a szerződő feleknek ilyen akarata nem olvasható ki. Teljesen ugyanezen eszmemenet alapján és hivatkozással is a Wapa c/a Osztrák állam perbeli ítéletére értelmezi a jngoszláv-bolgár Vdbsg a „Raffinerie Tschoupria c/a Bolgár államügyben (Recueil III—185.) a neuillyi szerződés 188. cikk b) 1. pontját. Ugyanezen gondolatmenet alapján a francia-bolgár Vdbsg Sucreries et Raffineries c/a bolgár, állam (Recueil III—439.) ügyben a Vdbsg hatáskörét megállapítja a 232. a) pontbeli kárigény tekintetében is (fegyverszünet alatti zárolás által okozott kár), amelynek tekintetében pedig az idézett 232. a) ugyancsak nem tartalmazza expressis verbis a Vdbsgi hatáskör aktiválását. Ugyanez az értelmezési kérdés felmerült a csehszlovák-német Vdbsg előtt Paalen c/a Német állam ügyben (Recueil III—993). Az indokolás itt világosan mondja, hogy a 301. b), 1) rendelkezése nem kényszerítő jellegű jogszabály és minden egyes esetben keresni kell, hogy a szerződő hatalmak akarata kiterjedt-e arra, hogy a konkrét ügyre nézve is elvonja a legyőzött állam honosát természetes birájátóL („ . . . le Tribunal estimé que l'on ne peut déduire des termes de Tart 304. litt. b), 1) une régle de compétence impérative, et qu'il faut par conséquent rechercher dans chaque cas particulier si la volontó claire des parties contractantes a été de distraire le défendeur allemand de son juge naturel.") Ilyen akarat nem vélelmezhető a 297. j) tekintetében (trianoni 232. k.), vagyis a fegyverszünettől a bsz. hatálybalépése utáni 3 hónapon belüli időtartam alatt a tőkevagyonra kivetett illetékek és adók tekintetében. Végül a román-német Vdbsg ugyanezen álláspontot foglalta el Uschersohn c/a Német állam ügyben (Rec. IV—830.). A tényállás itt röviden az volt, hogy felperes — román honos