Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Közegészségügyünk

Munkisügyi Sitink nos jólét következett volna be, amilyen gazdasági öaazeomlás, kulturális elmaradottság és egészségügyi leromlás szakadt most reánk. Csakhogy az osztályállam hatalmát azok a nagybirtokosok, nagytőkések képviselték, bitorolták, akiknek összeharácsolt vagyonát valóban fenyegette volna egy jelentéktelen érvágás, ha az állam teherviselő képességének szent jelszavát nem kiabálva agyon nem hallgatják ezernyi sebből vérző közállapotainkat. A proletárdiktatúrának kellett jönnie, hogy ne ráolvasással, kuruzslássál és vásári kenőcsökkel kísérletezne sünk, de éles operálókéssel egy szerre vágjuk ki a fekélyt. Ingyen orvost, ingyen gyógyszert, ingyen kórházi kezelést és gyógyeliátást kell adni mindenkinek, aki munkája jövedelméből él, aki hasznos tagja a Tanácsköztársaságnak, aki betegség vagy rokkantság miatt nyugellátásra szorul és minden gyermeknek minden tanulónak! A népjóléti népbiztosság utasítására a központi tatisztikai hivatal már elkészítette ennek a korszakalkotó rendeletnek költségtervezetét és egyúttal részletes táblázatokat is készített — törvényhatóságok és községek szerinti részletezésben — a közegészségügy jobb ellátásához szükséges orvosi személyzet megjelölésével és a még sürgősen szükséges új vagy fejlesztésre szoruló kórházak és azok ágyszámainak felsorolásával. Különösen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy egész országunk úgy be legyen hálózva orvosokkal, hogy figyelembe véve halandósági, gazdasági és kulturális viszonyainkat, mindenhol kellő orvos és kórház álljon rendelkezésre és átlag minden 3-4.000 lelket számláló körzet kellőtn el legyen látva: Ez természetesen egyelőre nem a legjobb megoldás. Ezidőszerint azonban csak már meglevő' orvosaink kellő szétosztásáról lehet szó. A központi statisztikai hivatal már készített erre vonatkozólag is egy részletes tervezetet, amely községenkint nevezi meg azokat a helyeket, ahová orvos kell s megjelöli azokat a városokat is, ahonnan a meglevő orvosfeleslegből a közegészségügy sérelme nélkül elvonhatok egyes orvosok. Kétségtelen, hogy Budapestnek egymagának ma akkora orvosfeleslege van, amelyből Tanácsköztársaságunk mai területének községei azonnal el volnának láthatók megfelelő orvosi személyzettel. De sürgősen szanálni kell kórház ügyünket is! A szanatóriumok és magángyógyintézetek igénybevételével ugyan jelentős lépés történt már itt is. de hosszú évtizedek bűnös mulasztását kell most sürgősen orvosolni! Nézhetjük-e tovább, hogy a pusztító vész tovább is napról-napra szedje áldozatait megfogyott, leromlott, kimerült népességünkből? Tétlenül nézzük-e, hogy százezrével haljanak meg olyanok, akiknek még élniök lehetne ? Hogy tízezrével pusztuljanak el csecsemőink és gyermekeink, akiket megmenthetnénk annak a szebb, boldogabb jövőnek a számára, amely ;noct van kialakulóban' Előjminden reformmal, minden radikális eszközzel, előre a nagy cél felé biztosítsuk a dolgozók boldogulását, egészséges fejlődését és jótétet Lehet-e szebb, üdvösebb és sürgősebb feladata Tanácsköztársaságunknak, mint megmenteni azt a sok ezer proletár munkáskezet, amely fele már kinyújtotta csontűjjú kezét a régi. bűnös társadalom lelkUsmeretlensegetól szabadon portyázó halál! Mentsük meg sürgősen a pusztulástól azt « sok ezer veszendő emberértéket, amelyet romlásba vitt a tudatlanság, a kiasakmányolás, a bűnös könnyelműség. És ne késsünk, ne habozzunk, ne^s mol|unkl Itt nincs helye a takarékosságnak, itt nem lehet többé szó pviu ügyi aggályokról. Százszoros árt fizetünk minden elkéseti percért, de szá*