Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Közegészségügyünk

190 munkásügyt De ne haladjunk ti megállás nélkül bábaügyünk mellett sem! Elsőrangú érdek* hogy megfelelő számú jól képzett szülésznőnk legyen; — ahol silány • bábaanyag, ott egyformán veszedelemben forog a szfllőanyának és az ú|tzülöttnek az élete. S különösen fontos akkor, ha a hiányos táplálkozás folytán vagy nlnca, vagy hamar elapad az anyatel és korán mesterséges táplálásra szorul a csecsemő, ha nlnca szakértő tanácsadó, bizony ijesztően gyűlnek a kis fehér Moporsők. Már most ezek után nézzük meg alaposan, mennyi gondot fordított a magyar állam erre a kérdésre. Az 1916. évi bába törzskönyv szerint összesen 15 658 bába működött, akik közül 11,462 elsőrendű, 3.229 II. rendű, 967 pedig cédulás és parasztbáb* volt. Ezzel szemben Magyarországon ugyanakkor 12.516 község volt, amelyek közül 1.356 községben egyáltalán nem voli bába, 285 községben bábái állás nem la volt szervezve és a szervezett hivatalos bábái állások közül is 1.658 bábái állás üresedésben volt. Megdöbbentően sok azoknak a gyermekágyas nőknek a száma, akik kénytelenek nélkülözni a tanult bábák segítségét és kénytelenek beérni a komaasszony, a parasztbába segítségével, amely többet árt mint használ. Se elég orvos, se elég bába, így azután érthető, miért lesz oly sok esetben a halál martaléka annyi újszülött és sok esetben az anya is! De kevés, nagyon kevés a szülőintézet is. Hogyan is lehetne elegendő ebből, amikor kórházi viszonyaink is annyira elhanyagoltak. Maga ez a kérdés külön tanulmányt igényelne, amihez, sajnos, egyelőre sem elég helyünk, sem elég időnk nincs. Eleget látunk azonban abból, ha ideírjuk, hogy az 1916. évi adatok szerint összesen csak 425 kórházunk volt 46.198 ággyal (a katonai kórhizak figyelmen kivül hagyásával). Vagyis 44.000 emberre jut csak 1 kórház — és minden 100.000 lakosra esett 247 kórházi ágy, amig pl. Svájcban 100.000 lélekte majdnem 700 kórházi ágy jutott és Franciaországban is kb. mégegyszer annyi mint nálunk. Hogy hová vezetett kórházügyünk páratlan züllöttsége annak demonstráló példája az, hogy 1916-ban mindössze 6 (mond hat) aliami és magán elmegyógyintézetünk volt összesen 2.525 ággyal, amikor több mint 55.000 elmebetegről és hülyéről számol be a statisztika. Több mint ötvenezer őrült és hülye kószált megfelelő ápolás nélkül e >tejjel és mézzel folyó Kánaánban*! Nem búcsúzhatunk el ettől a képtől hogy ne vessünk még egy pillantást gyógyszertárainkra. Arról most ne beszéljünk, hogy mennyi utánjárás és milyen protekció kellett egy gyógyszertárnyitási engedély megszerzéséhez. Elégedjünk meg azzal, amit az utolsó rendelkezésre álló 1915. év adataiból megtudhatunk. Eszerint Magyarországon összesen 2.276 gyógyszertár volt. Minden 100.000 lélekre esett 12 és minden 100 km'"-re 08. Tehát átlagban még too négyszögkilométerre sem jutott egy patika, Erre igazán felesleges több szót vesztegetni. Áttérhetünk ezek után Magyarország legfeketébb statisztikájára, a fertőző betegségek statisztikájára. Most már tudni fogjuk, miért Magyarország a világ legtüdöviszesebb országai Most már megtudjuk érteni, miért van az, hogy míg Németországban sikerült úgy leszorítani a tuberkulózis pusztítását, hogy mig a legújabb adatok szerint ott 70 millió lakos közüí meghalt tuberkulózisban 49 ezer, addig a Magyarbirodalomban 20