Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

176 Munkásam Szemle A munkaviszony új szabályozása • Németbirodalomban. A német* birodalmi megállottak tanácsa éa a birodalmi munkaügyi hivatal államtitkára ttis, évi iUcawbar hó 23-án kiadott alapvető rendeletükkel szabályozták a tarifa%/erródás. a munkás, éa alkalmazotti választmányok és as egyeztető hivatalok iiHjlntá«mén\»elt. Aa ú| munkajog megalkotásának első kísérlete ez, amely már eddig Is heves Irodalmi éa munkásharcot fejtett ki abban as Irányban, hogy annak további fejlesztése mielőbb megtörténjék. A taiifautrMódés Intézményét a rendelet a Nérr.etbirodalomban elsőízben helyezi törvényes joovédskim alá. A tarifaszerződések, amelyek a munkavállalók t gyesülése éa egyes munkáltatók között, illetve a munkáltatok egyesülése között írásbeli szerződéssel (ónnak létra s a munkaviszonyt szabályozzák, hatálytalanná teszik mindazokat a munkaszerződéseket, amelyek az érdekelt felek között lőttek látra, amennyiben azok az egyezménytől eltérnek. Az eltérő intézkedések csak annyiban bírnak hatállyal, amennyiben a tarifaszerződések azt elvileg megengedik, vagy amennyiben azok a munkafeltételeket a munkavállaló javára módosítják és a tarifaszerződésben az ellenkező kifejezetten kizárva nincsen. A hatálytalan megegyezések helyébe a tarifaegvezménynek megfelelő intézkedései lépnek. A birodalmi munkaügyi hivatal a tarifaszerződéseket, amelyek bizonyos szakmákra a munkateltételeket szabályozzák, általános kötelező erővel ruházhatja fel. Ez esetben a hatályosság! területen az egyezmények akkor is kötelező erővel bírnak, amennyiben a munkáltató, illetve a munkavállaló, vagy azok egyike sem vett részt a tarifaszerződés megkötésében. Az általános kötelező erőt a birodalmi munkaügyi hivatal a felek egyikének megfelelő indítványára mondja ki. Az ily egyezmények a tarifaregiszterbe vezetendök be. A regisztert a birodalmi munkaügyi hivatal, vagy az általa megjelölt más bíróság vezeti. ' A munkás- és alkalmazotti választmányok szervezendök mindazokban az üzemekben. Intézményekben és hivatalokban, amelyekben legalább 20 alkalmazott van foglalkoztatva éa amelyekben a polgári segédszolgálatról szóló törvény, illetve az ipari rendtartás alapján ily választmányok még megalkotva nincsenek. A munkás* és alkalmazotti választmányok hatáskörébe tartozik, hogy a munkások és alkalmazottak gazdasági érdekeit az üzemben, intézményben, illetve hivatalban megvédjék. A munkáltatókkal közösen kell afelett felügyelniük, hogy a vállalatoknál a tarifaszerződések végrehajtassanak. Amennyiben ilyen tarifális szerződés nincsen, a választmányok a munkások és alkalmazottak érdekeit gazdasági szervezetével egyetértöleg működnek közre a bér- és egyéb munkaviszonyok szabályozásánál. A választmány feladatai közé tartozik, hogy a munkásság és alkalmazottak egymás közötti megértését, valamint azoknak a munkáltatókkal való egyetértését előmozdítsák. Figyelmüket ki kell terjeszteniük a balesetek és egészségre káros veszélyek leküzdésére, evégből az iparfeiügyelőséget, valamint az egyéb illetékes hivatalokat és hatóságokat kezdeményezésükkel, tanácsadásaikkal és felvilágosításaikkal támogatják. A munkaviszonyok kiegyenlítése céljából a rendelet egyeztető választmányokat létesít, amely a munkáltatók és munkavállalók 2—2 állandó és 1—1 pótképviselőjéből alakul. Az egyeztető választmányok a felek, illetve az érdekképviseletek bármelyikének a felhívására a bér- és egyéb munkafeltételek megállapításában közreműködnek, amennyiben a felek nem fordultak az ipari, a banyaipari vagy más érdekképviselet egyeztető hivatalához, vagy ipari, illetve kereskedelmi bírósághoz. Az egyeztető választmány a felek között a békés kiegyenlítést kísérli meg. A megegyezési közhírré teszik, amennyiben a felek az ellenkező kérelmet elö nem terjesztik. Amennyiben megegyezés nem jön létre, az esetben az egyeztető választmány határozatot hoz, amely a felek közötti összes vitás ^erdeiekre kiterjed. A határozatot az egyeztető választmány az esetben is meghozhatja, amennyiben a felek egyike nem jelent meg, vagy tárgyalásba nem határozat hozatott, azt a felek előtt azzal a félhívással kell kihirdetni, hogy oizonyos határidő alatt nyilatkozzanak, vájjon annsk alávetik-e maaukat. Amennyiben a határidő alatt nem nyilatkoznak, az olybá tekintendő, mintha a határozatot -agukra nézve kőtelezőnek nem Ismerik el. A határidő eltelte után az egyeztető úiasztmány határozatát nyilvánosságra hozza, úgyszintén a felek nyilatkozatát. A bányaügyek szabályozása a Németbirodalomban. A németr rodalmi kormány mindaddig, amíg az egész széntermelést átfogó törvényes -/abalyozás meg nem történhetik és mindaddig, míg a nép összességének a jővehozható meg. Amennyiben