Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

faira károsat. E célok eléréséhes ssámoe ét sokféle faladat megoldása vei** a többi között annak a folyamatnak a meggátlát?. amelyet fordított klválasaiódii nak nevesnek. Es abban áll, hogy ai adott életviszonyok l<öiött löbbnyuo hibás társadalmi berendezkedések, a jogok és |avak egyenlőtlen elosztása folytán - a létért valö küzdelemben az életrevalóbb, a hasznosabb hátrányban van axzal az alkalmatlannal szemben, akit születési és tulajdonjogi előnyök kiváltsá go9 helyzetbe juttatnak. Mindezidcig az élet nehézségein való átvergödésncl a kedvező anyagi helyzet nagyrészt pótolta a személyi kiválóságot A veoiedelmek ellen a gazdag könnyebben védekezhetett, mint n szegény llykép a lestik' j és szellemileg kevesebbet érő gazdag könnyebben tarthalta Fenn magát és Mjl.1j.ii A vagyon a háiastárs megválasztását is befolyásolta, mivel .1 legtöbb esetben inkább az anyagi előnyök, nem pedig a személyes testi és lelki - tulajdon ságok részesültek nagyobb figyelemben a házastárs választásánál. A háború is egyik eszköze a fordított, illetve visszás kiválasztódásriarfíT^ferfiak java esik a háború áldozatául, mlg a testileg satnyák és a testi fogyatékosságban nzenvedók otthon életben maradnak és tovább szaporodhatnak, ami aMai mss/abbodá-».i! eredményezi. A csecsemők és kis gyermekek gondozó intézményei Wlenben is csak nagy nehézségekkel képesek úgy ahogv felad, iáiknak megfelelni a legszükségesebb élelmiszerek hiánya miatt. Már az 1916 és 17. években tapasztalták, hogy az I és 2 éves gyermekek súlyszaporulaia jelentékenyen meg kevesebbedéit, sőt ily gyermekek 23,9°/u-ánál súlycsökkenés következett be, egyidejűleg a gondozók orvosai megállapították, hogy a megfigyelt gyermekek nagyobb része a hiányos táplálkozás folytán vérszegény. Az 1918 évben, úgyszintén a folyó évben a viszonyok még kedvezőtlenebbek. Fokent a teje.'látas rosszabbodása okozza ezt. A mesterségesen táplált csecsemők 6" a egyáltalán nem |ut tejhez, n('/o-a */»—•/' liter, 47"/--a '/« 'J* liter tejet kap csak s mindössze 36' 1 kapja meg a napi 1 liternyi tejet. A tejnek ismételt forralása, ami konzerválásár • szolgál, azzal a káros következménnyel jár, hogy a tejben lévó tápláló anyagok egyrésze elpusztul s e miatt a csecsemőknél scorbut lép fel, ami a háború előtt a legnagyobb ritkaságszámba ment. A bölcsők, gyermekkocsik és gyermekágyak roppant megdrágulása oka annak, hogy a csecsemők és gyermekek 56''#-a anyjával egy áeyban alszik, ez pedig egyéb egészségügyi ártalmakon kívül a csecsemők álmatlanságát okozza. A háború nyomában következett szűkös viszonyok magyarázzák azt a jelen* séget, hogy a gyermekgyógyászati rendelések látogatottsága s igénybevétele megcsappant. Az anyákat a megélhetés, a táplálékbeszerzés nyomas/tó gond|i> eltompítják gyermekeik apró bajai iránt s úgy gondolkoznak, hogy minek s vegyék igénybe az orvos tanácsát, ha az elrendelt táplálkozási módot betartar nem képesek. Ezzel szemben a csecsemőgondozók alig győzik a megnövekedett munkát, noha a születések száma az 1917. év végéig 47' -al csökkent. A cse<.gondozó intézetek fokozott keresettségét részben az magyarázza, hogy a ^züle* elszegényedése miatt a gondozásra szoruló gyermekek szima növekedett, más részt a gondozók a szoptató anyának szoptatási segélyt, a mesterségesen táplá ' csecsemőnek pedig tápszereket adnak Az eddigi megfigyelések és észlelések igazolják azt, hogy a gondozókba hozott csecsemők úgy orvosi, mint gazdasáv tekintetben csakugyan gondozásra szorulnak s mindenkép fontos érdek, hogv J csecsemő- és gyermekgondozó intézmények működési köre minél nagyobb tömigekre terjessze ki hasznos munkásságát. Nemi betegek gyógykezelése. Blaschko professzora Mediz. VVo< schrift-ben megjelent értekezésében megállapítja, hogy a szifilitikus rnegbeteovd é* szinte kivétel nélkül, a kankós megbetegedéseknek pedig kétharmada csirájában fojtható el. mig hosszabb idő múlva ismételt gyógykezelésre van szükség Szüks. 0 nek tartja ennek követkeatében, hogy a/ orvos már a betegség első stádiumába ismerje fel és ke*el|e a betegséget es hogy a beteg a gyanu> ielen>cj«rk eHá észrevétele alkalmával keresse lel az orvost. Az orvosokat továbbképző nr folyamokra kell beosztani, a népességet ki kell oktatni és az orvosa gvo ellátást biztosítani kell. Megismétli Blaschko profess/oi a/ általa már r*>^ hangoztatott javaslatot, hogy a kuruzslókat szigorúan bünie'm Ml. mert eza. i elejei vesszük annak a vesaélynek. hogy az orvosi gyógyk.velesi későn ve-u 1 igénybe. Plakáton kell felhívni a lakosság figyelmét a gvóg\ kezo!e> azonnal; ^ a 1 mint a tanácsadóhelyek igénybevételére.