Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - Az iskolai gyermekvédelem Budapesten

í • Muakltágyi S**mk lakáaok után it tttakértékadot ktU fizetni A ptnttgtl ndpbittot a köztulajdonba vett hátak lakbérért vonatkozólag t Irmát Itt, hogy ápritJa M 1-t6l tatodén hétbér előzetes havi rétzltttkben fitttendé ét a heti, kétheti, vagy negyedévi bérfisttét mtgtzünlk. Azokért a lakitokért, tmelvtkntk egy évi lakbért a 2.000 K-t mag ntm haladia. a jelenleginél :«v -al kittbb Itkáabért kell fizetni. A lakbér, laaaállftáta máiut hé MAI érvényét, clv*n Ukétoknél padig, amelyeknek lakbérét helenkéni, vagy havonta fizették' már áprilia l-éa lép érvénybe a letzállltott lakbér. Ugyanctak kimondotta a kormányzótanács, hogy minden felnőttet elvileg legtellebb egy tzobt Illat meg. agy ctalád pedig elvileg 3 szobánál nagyobb lakátt nem bírhat. C korlátozás ntm terjed ki azonban az előszobára, mellékhelyiségekre ét a személyzet elhelyezésért szolgáló helyiségekre, továbbá a hivatás gyakorlásához szükséges helyiségekre. Igénybevételnél tekintetbe kell vinni a gyermekek számát, nemét, korát és foglalkozását is. Az Ipari, bánya- 4a közlekedési üzemek köztulajdonba vétele* forradalmi kormányzótanács IX. tzámu rendelete határozott e kérdésben, römmel állapítjuk meg, hogy ez a rendelet nem csupán kerettörvény, miként a hasonló külföldi törvények, hanem közvetlenül szabályozza az üzemek köztulajdonba vételét. A Tanácsköztártaság a termelőeszközöket a dolgozók társadalmának adja ii. a termelést szervezni és fokozni kívánja. Ezt a célt szolgálta a kisipar kereteit meghaladó ipari, bánya- és közlekedést üzemek köztulajdonba vétele. Ez üzemek az egész proletariátus vezetése és az illető üzemek munkásságának eltenőrzése alá helyeztetnen, amennyiben azok munkátlétszáma 1910 március 22-én a húszat meghaladta. A köztulajdonba átvett üzemeket a szociális termelési népbiztosság által kinevezett termelési biztosok vezetik. Az ellenőrzés a munkástanács feladata, a proletár-munkafegyelem megteremtése, a dolgozó nép tulajdonának védelme és a termelőmunka ellenőrzése. A Tanácsköztársaság gondoskodik, időnként kiküldött ellenőrzők útján, minden társadalmi vezetés alá helyezett üzem műszaki ét gazdasági legfőbb ellenőrzéséről. Ha az üzem munkástanácsa és a termelési biztos között valamelyik kérdésben nézeteltérés merül fel, az esetben a szociális termelés népbiztossága dönt, amelynek határozata kötelező. Gyógyintézetek köztulajdonba vétele. A Magyar Tanácsköztársaság valamennyi nem állami {törvényhatósági, városi, községi, alapítványi és magán) kórházat, gyógyító-, rendelő- és gondozó-intézetet (dispensaire), szanatóriumot és a gyógyíthatatlan betegek nem állami menhelyeit köztulajdonba vette. A munkások, katonák és földmívesek, helyi, járási és megyei tanácsai egészségügyi bizottságokat választanak. Dudapesten mind a kerületi tanácsok, mind a központi tanács választanak egészségügyi bizottságot. A felsorolt intézmények mindaddig, amig a munkaügyi és népjóléti népbiztosság másként nem intézkedik, edaigi személyzetükkel és az eddigi keretekben folytatják működésüket. A rendelet értelmében május hó i-tői kezdve a napi ápolási díj megszűnik, az intézetek a népbiztosságtól negyedévi szükségletre elszámolás kötelezettségével ellátmányt kémek. A jelen rendelet alapján átvett intézetekben minden beteg ingyen részesül ápolásban és gyógykezelésben. A betegektől díjazást semmiféle címen nem szabad elfogadni. A különböző ellátási osztályok és a külön szobák megszűnnek. A betegek ét az alkalmazottak élelmezést egyforma, ktvéve itt az orvoa külön élelmezést (diéta) rendel. Az élelmezési rendet és a személyenként felhasználható élelmiszer mennyitégét a közellátási népbiztostággal egyetértve, a munkaügyi és népjóléti népbiztosság fogja rendelettel meglapítani. A szükséget gyógyszereket a faltorolt intézmények további intézkedésig az eddig szokásos módon szerzik be. Egészségügyi és tgyéb felszerelést a munkaügyi ét népjóléti népbiztosságtól kérnek ís csak ha népbiztosság nem tud kÓTvettcnOI anyagot kiutalni, szerezhetik bt ezeket közvetlenül.