Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az orvosi foglalkozás szocializálása

244 nak, munkáaatk ét alkalmazottnak, nemi MIBrtlIg >éfkűj. 16. éleiéinek be­fAltete után, munkabérének teffet Igényféae melleit foga vu bizonyos feltételek rnekett négy kril s/abadaagidóre. amelyet ax tett. évben május ét október hava kmról! vehei kl. Ai előfeltétel a/, kogy a munkavállaló kat hónap óta szolgálat­ban Ali, ai orvo* blionyftvAnya kterlnt üdülésre türgót tzüktége van éa nlnca abban a helyzetben, hogy a szabadságidejét a salát költségén a megfelelő módon kitöltse. Ax 1919. évre kibocsátandó rendelkezét. amelyei legközelebb fognak kibocsátani, a fiatalkori) munkatoknak hosszabb eaabtdságldöt engedélyei, kogy ««ekel megmentté átoktól a vettélyektói, amelyek azokat rendes életmódiukban kórnyékerik. A tioclális gondotkodit iUaml hivatala már tavaly megtette ax intézke­déseket trra vonatkozólag, hogy a tanulók ét Ifjúkori munkátok rétiére üdülő­helytk álljanak rendelkezétre. Igénybevetxik a menekülő táborokat, a Wien várota által lenntartotl tanoncüdülötelepet ét egyéb erre t célra alkalmat telepeket. Al alkalmaxottak nyeretégben való rétzesedéte a cseh-szlovák államban. A cseh szlovák köztártaság nemzetgyűlése elé március hó 14-én Indítványt terjesztettek tló, amelyben olyan törvény meghozatalát javasolják, amelynek értelmében ax üzemekben és vállalatokban alkalmazottak a tiszta nyereségben rétxesednek A törvény értelmében terjedjen ki az összes háborús vállalkozásokra, akár magán, vagy részvénytársasági alakulatok, amelyekben a foglalkoztatott alkalmazottak száma az ötvenet meghaladja. A megállapítandó tiszta nyereség két rétire osztandó, amelyből az eoyik a vállalkozót, a másik rész pedig ax alkalmazottakat illeti meg; ez utóbbiban azok az alkalmazottak részesedjenek, akik a naptári évben állandóan ax üzemben dolgoztak. Sxociálpolitikal intézkedések Horvát-Szlavonországban. Horvát­ét Szlavonortzág bánja a szociális gondoskodás biztosával egyetértésben rende­letet bocsátott ki a nyolcórai munkaidő és a munkás bizalmiférfi rendszer meg­honosítása tárgyában. Nyolc órai a munkaidő az állam, a község és magánosok tulajdonában levő ipari, kereskedelmi és forgalmi üzemekben, úgyszintén a bánya­ét kohómüvekben, valamint a háziipari üzemekben; ez a szabály azonban nem alkalmazandó azokra a munkákra, amelyek a tulajdonképeni munkát vagy meg­előzik, vagy követik (kaxánfútés, tisztítási munkák, stb). Az üzemekben alkalma­zottak munkaideje, a pihenési szüneteket nem számítva, tehát nyolc óra. A munka­idő csak az esetben hosszabbítható meg, hogyha előre nem látott, vagy vissza nem térő szükség áll be, amely az üzem folytatását követeli, de ez esetben is csak oly hosszú ideig, míg a rendes üzem helyre nem állíttatott. Az első fokú ipar­hatóság a napi munkaidőnek 10 órára leendő meghosszabbítását legfeljebb három hétre engedélyezheti. Ujabb meghosszabbitás iránti kérelmeket csakis a zágrábi ipari felügyelőség rendelhet el, azonban ezek a túióraengedélyezések évente ugyanazon üzemnél a nyolc hetet meg nem haladhatják. Egyes ipari üzemekben kivételes munkaidő-meghosszabbításokat a szociális gondozás biztossága rendeleti úton engedélyezheti. A túlmunka idejére 50°/o-os bérpótlék jár, akkordmunkánál a túlórák idejére járó kártalanítás a heti munkakeresmény 48-ad része. A munka­időnek nyolc órára való leszállítása bércsökkenést nem vonhat maga után. Egy másik rendelet értelmében az ipari felügyelőség alá eső üzemekben a munkások bizalmiférfiakat választanak, akikkei azután a felügyelőség érintkezést tart lenn. Bizalmitérfinak csak az választható, aki huszadik életévet betöltötte ét polgári tógáinak birtokában van. A bizalmiférfiak hatásköréről külön rendelet intézkedik. A németortzági szakszervezetek kongresszusa. A németországi szakszervezetek főbizottsága (Generalkommission) június hó 30-ára egybehívta a kötelékebe tartozó szakszervezetek tizedik kongresszusát. A kongresszus napi­rendiére a következő tárgyak vannak kitűzve: a szakszervezetek jövőbeli műkö­désének alapelvei, az üzemi tanácsok feladatai; az ipari munkások és munkál­utók munkaközössége, szakszervezeti kurzusok: az Ipar szocializálása, a mező­gazdasági termelés ét telepitét; a tanoncügy rendezése ét a szakszervezeti taovtitég alapszabályainak megállapítása. A vas- ét fémmunkátok egynéhány coportja ezenktvül még javasolja, kogy tűzessék napirendre a tanácsrendszer kérdés* kv

Next

/
Thumbnails
Contents