Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 5-8. szám - A munkásbiztosítás a proletárdiktatúra idején

MunkAsügyi Sáemlr 110 2. § A betegségi tégelyekre való Igényjogosultság a betegtég ke/ilelélól számított egy évig tart. 3. §. Táppénz az eltö négy hétben az átlagot napibér 60 tzázaléka, ai első négy hét lejártától az átlagot napibér 75 százalékú, családfentartóknak, » 26. hét lejártától kezdve az átlagot napibér teljét összege. 4. § A gyermekágyi segély az átlagos napibér télies összege. A nem biztosított családtagok részére pzülés esetében napi 3 korona gyermekágyi segély fizetendő. 5. §. A biztosított nö a terhesség utolsó négy hetében átlagos napibérének télies összegét kapja terhességi segély gyanánt, ha megelőzőleg egy esztendőn belül három hónapig a pénztárnak tagja volt. 6. Az átlagos napibér ötféle : 5 korona, akiknek keresete nincs vagy keresete legföljebb 5 koronáig terjed; 10 korona, akiknek napibére 5 koronától 10 koronáig terjed: 12 korona, akiknek napibére 10 koronától 14 koronái terjed; 16 korona, akiknek napibére 14 koronától 18 koronáig teljed; 20 korona, akiknek napibére 18 koronánál nagyobb 7. §. Baleseti sérülteknek a táppénz mindaddig jár, amig gyógykezelésre szoruló betegek. 8. §. Baleseti sérültek kártalanításának alapjául a keresetet évi 4800 koronáig kell számításba venni és teljes munkaképtelenség esetén 66*/» százalékkal, részleges munkaképességveszteség esetén pedig ennek megfelelő arányban kell kártalanítani. 9. §. Tanoncok, gyakornokok és oly egyének, akik be nem fejezett kiképzésük miatt fizetést vagy bért egyáltalán nem, vagy csak a szokásosnál csekélyebbet kapnak, baleseti sérülés esetén kártalanításukat koruk emelkedésével emelkedőén olyan javadalmazás alapján kapják, amely eléri az ugyanabban vagy hasonló üzemben és ugyanabban az időben hasonló korú munkások átlagos legkisebb keresményét. 10. §. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a 8. és 9. §-ok elrendelnek, megkapják azok a járadékosok is, akiknek balesete korábban történt, de a kártalanítás összege még nincs jogerősen megállapítva. 11. §. Minthogy a régi rendszer idején megállapított járadékok nem felelnek meg a mai megélhetési viszonyoknak, rendkívüli járadékpótlékot adunk mindazoknak a baleseti sérülteknek, akiknek járadékát a jelen rendelet érvénybelépése előtt jogerősen megállapították. A havi járadékpótlék a havi járadéknak 100 százaléka akkor, ha a baleset 1914. év végéig történt; 75 százaléka, ha a baleset 1915 ben történt; 50 százaléka, ha a baleset 1916-ban történt és 25 százaléka, ha a baleset 191 V-ben vagy 1917 után történt. A járadékpótlékra csak azoknak van joguk, akik munkaképességüknek legalább felét elvesztették. A járadékpótlékra vonatkozó kérelmek az Országos Munkásbiztosító Pénztárhoz intézendők. Kérelem nélkül a pénztár nem intézkedik. Ugyancsak az Országos Pénztárnál kérhetnek hasonló járadékpótlekot azoknak az elhaltaknak hozzátartozói is, akik segélyre szorulnak. 12. §. A betegségi biztosítási járulék az átlagos napibér hat százaiéin, üzemi balesetből fölmerülő minden költség a sérülés első napjától kezdve balesetbiztosítási költség. 13. §. A közalkalmazottak után a betegségi biztosítási járulékot további rendelkezésig a munkáltató fizeti. Ezeknek táppénzébe és balesett járadékába azonban be kell számítani azt, amit szolgálati rendtartásuk (t!letmeny*zabals • zatuk) alapján a megtelelő időre Illetményeik (nyugdijuk l fejében munkáltató luktól, Illetőleg nyugdíjintézetüktől kapnak. E rendelet szempontiából közalkalmazottak, az állami, törvényhatóság, köztégi ét közalapítványi hivatalokban a vállalatoknál, a közintéteteknel Uie tőleg a helyükbe lépő hatótágoknál az országot ét a kerületi munkatbizio&ito pénztáraknál, úgyatfntén a nyilvános forgalmú vasúti és gőzhajózási véUalaK«kiMt alkalmazottak. 14. §. Az országos és kerületi munkásbiztoaitö penztátak onkonivm\vaij ban, a választolt bíráskodásban mindkét tokon Mtárclag csak a Wzt««ita»r* kötelezeti munkátok vesznek rétit.