Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az orvosi foglalkozás szocializálása

' ' MunkMgyl tomlt m Figyelmeztető lapok nemi betegek rétiért. A német-osztrák néptgésztégügyl állami hivatal rendelete értelmében minden orvon, aki nemi beletel mtgvtesgál vagy kezel, kötelezve van. hogy azt kitanítsa aiokra t veaaélytkrt, amelyekben betegsége folytan környeittt van, különösen a nemi érintktlés vttitdelmeire és betege részére ad|on át egy. a hatóságok állal kiadott figyelmeztető-lapot. A népegéuségQgyl hivatal ezeket a flgytlmtitető-lapokat a helyi hatóságok útján ingyenesen bocsát|a rendelkezésre at orvosoknak. Szociális profilaxis. A közegészségügy elömoidltésirt s a betegségek elhárítására Irányuló törekvéseknek a jelenlegi szociális viszonyok, ti öt éves háború utáni állapotok éppen nem kedveznek. Mindazonáltal e léren Is a legutóbbi időkben óriási a haladás. A munkásbiztosító pénztárak, amelyek hatáskörűk és illetéxességük kibővülése folytán nemcsak a szociális hyglene kiépítésének erőteljes úttörői, hanem legszilárdabb pillérei Is, korán telismerték azt, hogy a betegségek elleni sikeres küzdelem egyet jelent a betegségek keletkezésének és terjedésének elhárításával. De felismerték a soclalhyglenes Ideológia magvát is; hogy az egyén betegségének leküzdése az összesség svát szolgálja b viszont az összesség egészségügyének megjavítása az egyént Is megóvja a betegségektől A szociális hygiene minden haladó lépést ecélt, e gondolatot követi;éppen ezért mondható az ily hyglene szociálisnak s ezért tekinthető ez a hygiene magasabb fokú felhasználásának, noha tudományosan csak egy speciális fejezete la az általános hygienének. Ha tehát a soclálhyglenének, mint tudománynak műveléséről, illetve fejlesztéséről van szó, úgy nem az új, kiegészítő disdplina, hanem egy az egészet átfogó és behálózó felfogás értendő. Ezen alapon követeli Abderhalden tanár: l. minden orvosi egyetemen létesítsenek a szociálhygiene részéré tanszéket és tanításra alkalmas intézetei; 2. gondoskodjanak, hogy a jövőben alkalmazandó orvotokat a szocíálhygienere alaposan kioktassák, a már alkalmazott orvoshivalainokokat és hivatalos állást betöltő orvosokat pedig pótlólag oktassák e tanokra; 3. a szociális hygitnét sorozzák a vizsgaköteles tárgyak közé. A nemzetközt munkásjog tervezete is oly rendelkezéseket szab meg, amelyek a szociálhygiene térfoglalását eredményezik. A többi között a mindenütt kifejtendő >munkahygiene« kapcsán követeli, hogy minden országban a balesetet és ipari betegségek keletkezésének elhárítására alkalmas védőberendezéseket létesítsenek, a mérgezés veszélyével járó, vagy egyébként ártalmas iparágakat, valamint élelmiszerek vagy élvezeti cikkek előállítását és csomagolását tiltsák el az otthoni munkában. Ugyanis azokat a veszélyeket, amelyekből mérgező anyagokkal való foglalatoskodás jár, fokozzák az otthoni munka szociális keretei, de ugyancsak az otthoni munka szociális okoknál fogva növeli az élelmiszereknek házilag való előállításából és csomagolásából eredő egészségi ártalmakat. Ezer intézkedések a szociálhigienes nézőpontok speciális irányvonalait jellemzik. A munkásjog tervezetének a szülő nőre vonatkozó rendelkezései egyrészt a szülő nő, másrészt az utód védelmét célozzák. A jelen és a jövő nemzedék érdekét szolgálja a nemi betegségek elleni fokozott és szélesebb körű küzdelem, amelynek egyik hatásosnak ígérkező eszköze a nemi betegek kötelező kezelésének ébrendclése volna'; e kényszert a szociális rend megóvása indokolja. A háborús évek nyomoruságainak egyik káros terméke az emberek szervezetének túlzott kihasználásából eredő elváltozás, amely a kortv^nüJéebea ée a betegségek iránti fogékonyság fokozódásában nyilvánul meg A fertőző betegségre terjedésének oka Is részben ezzel magyarázható. Kétségtelen, hogy a társadalom fokozottabb egészségügyi ápolásra ét gor dozásra szorul s ha ennek megvalósítása Jelenleg nehezebb Is, de viszont **ükségesebb is, mint bármikor volt. A szociális profilaxisról a régi tártadalomban sok szó eeeit. ö> érOrkébcn nem történt semmi. E téren is csak a feladatokat órókóhük.