Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Az entente szociálpolitikai béketervezete

Munkáiügfi Sremtf kereskedelmei és ipari vállalkozókat ismét lábra fogja állítani, egész tör­vényhozásunknak ilyen célokat és (erveket kell előmozdítania. Állítsuk ezzel szembe a német békedelegáció vezetőjének, Brock­.io.il Riini.au grófnak jegyzékét, amellyel a német birodalmi kormánynak tervezetét a nemzetközi munkajogról átnyújtja. A kisérő jegyzékben többek között a következők foglaltatnak: A német kormány a szövetséges és társult államok kormányaival egyetért abban, hogy a munkáskérdésnek a legnagyobb figyelmet kell szentelni. Annak mikénti kezelésétől függ a belső béke és az emberi hala­dás. Valamennyi ország munkásának a szociális igazságosságra vonatkozó követelését a szövetséges és társult kormányoknak a munkaszervezetről szóló és a békefeltétel-tervezetnek 13-ik cikkelyét képező tervezete csak részben méltányolja. Ezek a fenséges követelések a német birodalomban már elismert példaadó módon vannak a munkásság segítségével, a legna­gyobb részben végrehajtva. Hogy ezek az egész emberiség javára minden­hol gyakorlatilag keresztülvitessenek, ahhoz legalább is a német delegáció javaslatát el kell fogadni. A jegyzék ezután nemzetközi munkáskonferencia megtartását javasolja. Majd így folytatja: Szükségesnek tartjuk, hogy vala­mennyi állam hozzájáruljon az egyezményhez, tekintet nélkül arra, hogy a népszövetségnek tagja-e vagy sem. Hogy a munkások, akiknek a javasolt javaslatokat szánták, ezen rendelkezések kialakulásában közreműködhes­senek, a német delegáció szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi munka- ­logról való tanácskozás és határozathozatal, céljából még a béketárgya­lások ideje alatt, valamennyi szerződést kötő állam szakszervezeteinek összes kötelékei Versaillesbe összehivassanak. — * SZEMLE. AZ ÚJ REND. Népgazdasági Tanács. A proletárállam gazdálkodásának* egységes vezetése és ellenőrzése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács »Népgazda­sáyi Tanácsc-ot állított fel. Ennek hatáskörébe tartozik a termelésnek és a javak elosztásának egységes irányítása, a gazdálkodást tárgyazó rendeletek kibocsátása és végrehajtása, úgyszintén a termelésnek, valamint az elosztást végző szerveknek a műszaki és gazdasági ellenőrzése. A Népgazdasági Tanácsba olvadnak be mindazok a népbiztosságok, amelyek eddig a Tanácsköztársaság gazdálkodásának egyes ágait elkülönítve vezették, vagyis a földmívelésügyi, a szociális termelési, * közellátási, a közlekedésügyi és a pénzügyi népbiztosságok. A tanács szervei a elnökség c's a választmány. Rendelkező hatalmát az elnökség ülésben gyako­rolja Az ügycsoportokon belül az egyes osztályokat vezető népbiztosok intéz­kedhetnek. A Tanács főosztályai: a termelés általános irányítása, anyaggazdál­kodás ; föidmívelés és állattenyésztés (mezőgazdaság); ipari termelés, technikai irányítás és üzemvezetés; pénzügyi gazdálkodás; közellátás; közlekedés; gaz­dasági szervezés és ellenőrzés; munkásvédelem. A választmány legfeljebb 50 tagból állhat, akiket a Szakszervezeti Tanács, a kerületi Ipari termelési tanácsok. és a szakszervezetek küldenek ki a Népgazdasági Tanács által megállapítandó számban A választmány véleményét minden fontosaüb ügyben meg kell hallgatni.

Next

/
Thumbnails
Contents