Munkásügyi szemle, 1919 (10. évfolyam, 5-12. szám)

1919 / 9-12. szám - Falu és kommunizmus

Munkásügyl Sxentie A férfiak kilenctizede azért élethivatásaként folytatta a földmiveló munkát; ezt tehetik mellékesen az előbb felsorolt különleges foglalkozásúak is és részt vesznek a mezei munkában a hivatásuk, egészségük és fejlődésük követelményei által megengedett mértékben az asszonyok és gyermekek is. Az előbbieknek a mezei munkákban vsló részvételük idejére a háztartás ellátásában és a gyermekek gondozásában megfelelő szervezetek, közös konyhák, napközi gyermekotthonok útján helyettest rendelnek. Az utóbbiaknak szorgalmi időit pedig úgy osztják be, hogy akkor, amikor a mezőn valóban segíthetnek, a tanítási cél elhanyagolása nélkül is iskolamentesek legyenek. Nem az a cél, hogy a szorgalmi idő épen 10 hónap legyen, hanem hogy az évnek mégis nagyobb részén át mindennapos iskolai oktatásban részesüljenek a nagyobb gyermekek is, akik már elég érettek gazdasági és társadalmi ismeretek felvételére. A határhoz tartozó területek közül a legelők, erdők, rétek feltéllenül közös kezelés alatt állnak, amely alatt azonban nem valamely kicsinyed, korlátolt helyi érdekeltség tehetetlerikedését vagy garázdálkodását kell képzelni, hanem a .központi igazgatás által kiküldött gazdasági vezető útmutatásai szerint a tudomány és gyakorlat legújabb állásának megfelelő kezelését. A szántóföldeken, kertekben, szőlőkben némely előkészítő és betakarító munkák, különösen a gépszántás, műtrágyázás, aratás, begyűjtés, cséplés, sajtolás, messzebbmenő munkaegyesítéssel jár, egyszóval az, ami nagyobb gépek, készülékek alkalma közős erővel történnek. Ellenben a munkák más része, pl. a kapálás, acatolás, permetezés, amelyekben inkább az egyéni buzgalom és gondosság jut érvényre, az egyes földtáblákon állandóan egyes földmunkásokra bizható, akik nagyobb gonddal végzett munkájuknak a nagyobb termékben mutatkozó eredményét az évi leszámoláskor követelhetik. A gulyabeli jószág és ennek kezelése közös pásztorokkal szintén közös, ellenben az egyes gazda tejelő, esetleg vontató állatát ismét maga gondozza, csak épen a szükséges takarmányt, almot kapja hozzá. A téliesített igásmunka és beszolgáltatott tejmennyiség szintén befolyással van az egyes évi keresetének meghatározására. Ugyanez áll a baromfinevelés és méhészkedés eredményeire nézve is. Az egyes földmunkás keresete egyáltalában két elemből alakul ki. A közös munkákban való részvétel béréből és az egyénileg reábízott termelés eredménye szerinti jutalomból. A teljesen kialakult kommunizmusban a javadalmazás mindkét neme csakis árúkra és haszonvételekre (utazási alkalmak, szállás* szóló utalványokból állhat, amelyet úgy a helyi, mint a városi körzeti raktárakban, vagy a kiszolgáltatási helyen beválthatók. Ily utalványokban kap'ják díjazásukat az iparosok, értelmiségiek, közalkalmazottak is Adót a kommunista társadalom nem ismerhet; az egyéb egyéni munkája termékeiből elsősorban a saját és családja ellátására szükséges, az üzérkedés megelőzése végett megszabott részt veheti igénybe, a többletet a községi raktárba köteles szolgáltatni, ahova a község közős üzemein termelt cikkek is kerülnek. A raktár készleteiből ismét elsősorban a község lakon -. egyéni termelésük által- nem fedezett szükségleteit biztosítják: a többlete* a körzeti központot képező város raktárába vagy elosztóhelyére szállítják az ipari népesség ellátására. Az egyes szűkebb családok kertes hazakban laknak, amelyekben háztartást, házi gazdaságot vezethetnek, erre elegendő idejük marad. m>uun a közös birtokterületek megmivelése minden munkamestakarttó segevi