Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

Munkásügyi Szemle 123 alkotásokat, a munkásvédelmet folyton forszíroztuk, követeltük és minden ilyen reformmunkát a legnagyobb erkölcsi súlylyal és erővel támogattunk. • De szerettük volna, hogy a t. kereskedelemügyi kormány nem állott volna meg, hanem a munkásbiztosítást tovább fejlesztené és minden segítséget és támogatást megígérhettünk. Szeretnők ugyanis, hogy a rokkantbiztosítást teljesen kötelezővé tegye, valamint a betegbiztosítást a házi cselédekre és mezőgazdasági cselédekre is kiterjesztené. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem lehet helyes disztinkció a munkásokra nézve, hogy az egyiket biztosítom a betegség veszélye^ ellen azért, mert ipari üzemben van, hogy az iparvállalatot esetleg megkíméljem perektől, de aki a házban, a család körében, a háztartásban fog­lalatoskodik, vagy a mezőn a cséplőgépnél, az ne részesüljön ugyanazokban az előnyökben a munkásbiztosítás révén, mint a többi. Minden modern állam ezt a munkásb'iztosítást már kiépítette és nekünk is ki kell építenünk, azért méltóztassék erre nézve mielőbb törvényjavaslatot beterjeszteni. Felhívom figyelmüket arra, ami most legjobban fáj a munkásosztálynak. A háborúban annak dacára, hogy az ipartermelés hallatlan módon fokozódott, az iparfelügyelet stagnál és az iparfelügyelet még oly tevékenységet sem fejt ki, mint a háború előtt. Csak a tegnapi napon publikálta egyik újság, hogy az egyik író végigjárt Dudapesten néhány gyárat és azt látta, hogy 14, 13, 12 éves serdületlen iskolaköteles fiúk és leányok dolgoznak a gyárakban. (Mozgás.) Tudom, hogy sokszor, amikor a családapa távol van, a szegény családokban a család minden tagjának munkálkodnia kell, hiszen a mezőgazdaságban a falusi leánygyermek ma tulajdonképen az öreg munkáját végzi, a mezőgazdasági munka természete azonban nem rejt magában a fiatal testre nézve akkora ve­szélyeket, mint a textilgyár, a vasgyár, a különböző más egészségtelen gyárak, gyufagyárak stb. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Csak néhány adatot sorolok fel, pl. a Fehér és Gimessy gyárban husz munkás mellett 18 tanonc dolgozik, körülbelül 13—14 évesek. A Lengyel-féle gyárban 50 tanoncgyermek dolgozik fejlett napszámosok mellett. A Lakos és Székely gyárban a hegesztő műhelyben a tűz mellett több fiatal gyermekmunkás dolgozik, a vasesztergá­lyozó padok közt, többnyire inasgyermekek, 12, 11 éves leányok dolgoznak, ami igazán szégyenteljes. A Vadász Zsigmond-féle vegyészeti gyárban is ilyen a helyzet. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Váczi-uti főtelepén, azonkívül a Ré­vész-utcai gyártelepen lévő műhelyekben 100 egészen fiatal, részben iskola­köteles gyermek folytat munkát. Solymári, dunakeszii, pilisi gyermekek, olyan korban valók, amikor a törvény tiltja az alkalmaztatásukat, vidékről jönnek és reggel hét órától este hat óráig robotolnak. Ehhez járul a beutazás és vissza­utazás. A keresetük pedig hetenkint 12—14 korona. A 12—14 éves gyermek közül 17-en állandóan éjjeli munkával foglalatoskodnak. Este hét órakor kezdik és hajnali 5 órakor hagyják abban. Aki azokon a vonatokon utazik, amelyeken a csepeli gyárban dolgozó munkások érkeznek, láthatja, hogy 12—13—14 éves leányok jönnek munkába és végeznek oly munkát, amely fizikumukra nézve rettenetesen káros. Ha szükség van a municiós gyárakban, a vasgyárakban és más gyárak­ban munkaerőre, méltóztassék bárhonnan szerezni, van még elég férfi az or­szágban, akik kávéházakban és más helyen ülnek, méltóztassék behívni őket kato­nai szolgálatra és polgári segédszolgálatot tessék itt is rendszeresíteni, de Magyarország gyermekeit ne tegyük tönkre idő előtt a gyárakban. Szükség lesz éppen a háború pusztításai miatt ezekre a gyermekekre. Hiszen éppen a legerő­sebb fizikumú munkások küzdenek kint és elesnek, itt pedig az anyák koplal­nak, hogy a tejet és a legszükségesebb élelmi cikkeket nagyobb mennyiségben adhassák kiskorú gyermekeiknek és épen azért nem szabad tűrni, hogy a 10—11—14 éves gyermekeket összetörje és összemorzsolja a gyár. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalodalon.) A modern indusztriának úgyis legnagyobb baja, hogy az emberek fiziku­mában, életerejében a legnagyobb kárt okozza. A gyárak úgy is emberemésztö masinák. Más modern államok kötelező munkásvédő eszközökkel lépnek fel, az egészségügyi felügyelet kiépítésével a gyárakban. Ez azonban nálunk nagyon elmaradt. Egy téren nem szabad ismerni mulasztást és ez a gyermekmunkának a legminimálisabb mértékre való szorítása. (Ugy van ! a bal- és szélsőbalolda­lon.) Meg kell tiltani a gyermekmunkát mindenütt, ahol ez a gyermekeknek fej­letlen fizikumára veszélyekkel jár és nem lehet megengedni egyet, azt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents