Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 3-4. szám - Törvényjavaslat a munkásbiztosítás reformjáról

Munkásügyi Szemle 123 alkotásokat, a munkásvédelmet folyton forszíroztuk, követeltük és minden ilyen reformmunkát a legnagyobb erkölcsi súlylyal és erővel támogattunk. • De szerettük volna, hogy a t. kereskedelemügyi kormány nem állott volna meg, hanem a munkásbiztosítást tovább fejlesztené és minden segítséget és támogatást megígérhettünk. Szeretnők ugyanis, hogy a rokkantbiztosítást teljesen kötelezővé tegye, valamint a betegbiztosítást a házi cselédekre és mezőgazdasági cselédekre is kiterjesztené. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Nem lehet helyes disztinkció a munkásokra nézve, hogy az egyiket biztosítom a betegség veszélye^ ellen azért, mert ipari üzemben van, hogy az iparvállalatot esetleg megkíméljem perektől, de aki a házban, a család körében, a háztartásban foglalatoskodik, vagy a mezőn a cséplőgépnél, az ne részesüljön ugyanazokban az előnyökben a munkásbiztosítás révén, mint a többi. Minden modern állam ezt a munkásb'iztosítást már kiépítette és nekünk is ki kell építenünk, azért méltóztassék erre nézve mielőbb törvényjavaslatot beterjeszteni. Felhívom figyelmüket arra, ami most legjobban fáj a munkásosztálynak. A háborúban annak dacára, hogy az ipartermelés hallatlan módon fokozódott, az iparfelügyelet stagnál és az iparfelügyelet még oly tevékenységet sem fejt ki, mint a háború előtt. Csak a tegnapi napon publikálta egyik újság, hogy az egyik író végigjárt Dudapesten néhány gyárat és azt látta, hogy 14, 13, 12 éves serdületlen iskolaköteles fiúk és leányok dolgoznak a gyárakban. (Mozgás.) Tudom, hogy sokszor, amikor a családapa távol van, a szegény családokban a család minden tagjának munkálkodnia kell, hiszen a mezőgazdaságban a falusi leánygyermek ma tulajdonképen az öreg munkáját végzi, a mezőgazdasági munka természete azonban nem rejt magában a fiatal testre nézve akkora veszélyeket, mint a textilgyár, a vasgyár, a különböző más egészségtelen gyárak, gyufagyárak stb. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Csak néhány adatot sorolok fel, pl. a Fehér és Gimessy gyárban husz munkás mellett 18 tanonc dolgozik, körülbelül 13—14 évesek. A Lengyel-féle gyárban 50 tanoncgyermek dolgozik fejlett napszámosok mellett. A Lakos és Székely gyárban a hegesztő műhelyben a tűz mellett több fiatal gyermekmunkás dolgozik, a vasesztergályozó padok közt, többnyire inasgyermekek, 12, 11 éves leányok dolgoznak, ami igazán szégyenteljes. A Vadász Zsigmond-féle vegyészeti gyárban is ilyen a helyzet. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Váczi-uti főtelepén, azonkívül a Révész-utcai gyártelepen lévő műhelyekben 100 egészen fiatal, részben iskolaköteles gyermek folytat munkát. Solymári, dunakeszii, pilisi gyermekek, olyan korban valók, amikor a törvény tiltja az alkalmaztatásukat, vidékről jönnek és reggel hét órától este hat óráig robotolnak. Ehhez járul a beutazás és visszautazás. A keresetük pedig hetenkint 12—14 korona. A 12—14 éves gyermek közül 17-en állandóan éjjeli munkával foglalatoskodnak. Este hét órakor kezdik és hajnali 5 órakor hagyják abban. Aki azokon a vonatokon utazik, amelyeken a csepeli gyárban dolgozó munkások érkeznek, láthatja, hogy 12—13—14 éves leányok jönnek munkába és végeznek oly munkát, amely fizikumukra nézve rettenetesen káros. Ha szükség van a municiós gyárakban, a vasgyárakban és más gyárakban munkaerőre, méltóztassék bárhonnan szerezni, van még elég férfi az országban, akik kávéházakban és más helyen ülnek, méltóztassék behívni őket katonai szolgálatra és polgári segédszolgálatot tessék itt is rendszeresíteni, de Magyarország gyermekeit ne tegyük tönkre idő előtt a gyárakban. Szükség lesz éppen a háború pusztításai miatt ezekre a gyermekekre. Hiszen éppen a legerősebb fizikumú munkások küzdenek kint és elesnek, itt pedig az anyák koplalnak, hogy a tejet és a legszükségesebb élelmi cikkeket nagyobb mennyiségben adhassák kiskorú gyermekeiknek és épen azért nem szabad tűrni, hogy a 10—11—14 éves gyermekeket összetörje és összemorzsolja a gyár. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalodalon.) A modern indusztriának úgyis legnagyobb baja, hogy az emberek fizikumában, életerejében a legnagyobb kárt okozza. A gyárak úgy is emberemésztö masinák. Más modern államok kötelező munkásvédő eszközökkel lépnek fel, az egészségügyi felügyelet kiépítésével a gyárakban. Ez azonban nálunk nagyon elmaradt. Egy téren nem szabad ismerni mulasztást és ez a gyermekmunkának a legminimálisabb mértékre való szorítása. (Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Meg kell tiltani a gyermekmunkát mindenütt, ahol ez a gyermekeknek fejletlen fizikumára veszélyekkel jár és nem lehet megengedni egyet, azt, hogy