Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 9-10. szám - A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete

280 Munkásügyi Szemle BALESETBIZTOSÍTÁS. Az üzemi baleset forgalmához. A m. kir. Kűria 1916. november 9-ikén kelt P VI. 4875/1916. sz. ítélete. ítélet: A m. kir. Kúria felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést panaszol azért, mert szerinte a baleset nem az 1907 : XIX. t.-c, hanem az 1874 : XVIII. t.-c. alapján bírálandó el, miután felperes a balesetet nem mint az alperes alkalmazottja munkaközben, vagy az üzem érdekében végzett tevékenysége közepette, hanem mint közönséges utas szenvedte. Ez a panasz azonban nem bir jogos alappal; mert a jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint felperes az 1907 : XIX. t.-c. értelmében biztosítási kötelezettség alá nem eső munkás volt az alperesnél. A baleset napján a Filatori-gátnál lévő munkahelyéről a napi munka befejezése és a pályafelvigyázó utasítására önköltségen beszerzett lapát megvétele után a munkahelynél lévő vasúti állomásról hazatérőben szenvedte alperes vonatán a balesetet; ebből pedig a felebbezési bíróság az 1907 : XIX. t.-c. 9. §-a alapján helyesen tekintette felperest erre a balesetre is biztosítottnak, miután a munka bevégzése és a hazautazás megkezdése közötti időköz nem olyan, amely az utazás jellegét jogilag megszakíthatta és az utazást magánjellegűvé tehette volna. Ezek szerint a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azáltal, hogy felperes balesetét az 1907 : XIX. t.-c. szerint elbírálandónak találva, az id. t.-c. 81. §-ában megszabott per-előfeltétel nem vitás hiánya miatt az eljárást megszüntette. A teljes árvaság fogalmához. A budapesti munkásbiztosítási választott bíróság 1917. március 7-én kelt 1914. Á. bal. II. 156 28. sz. ítélete. ítélet: A bíróság igénylő részére az állandó járadékigényt megállapítja. Indokok: P. J. napszámost üzemi baleset érte aképen, hogy a denaturált spiritusz felrobbanása folytán a műhelyben tűz támadt és az égő spiritusz P. J.-t megégette olyképen, hogy ennek folytán elhalálozott. Dr. L. T. ügyvéd kérte, hogy a kiskorú P. M., mint a baleset következtében elhalt néhai P. J. unokája részére hozzátartozói járadék állapíttassák meg. Az Országos Pénztár igazgatóságának határozatával ez az igény elutasíttatott. Ez ellen a határozat ellen nevezett gyám perbeli képviselője által törvényes időn belül felebbezéssel élt. A lefolytatott bírói eljárás során ténymegállapítást nyervén, hogy kiskorú P. M. édesanyja, P. M., P. A. borbélysegéddel 1915. január 4-én törvényes házasságra lépett: igénylő a hozzátartozói járadék végpontjául eme határnapot kérte megjelölni. A T. 72. §-ának 3. bekezdése a teljesen árván maradt gyermekekre megjegyzi, hogy teljes árvaság alatt az elhagyottságot, vagyis azt érti, hogy szülői az ő eltartásáról nem gondoskodhatnak. Ez az eset nyilván fenforog akkor is, ha a kiskorú gyermek kiskorú anyja gondozásában van ugyan, azonban a kiskorú anyja saját eltartásáról sem képes gondoskodni és az anyát is a nagyapa tartja el. Mindezek folytán megállapítandó volt, hogy kiskorú P. M. mindaddig, mig őt természetes atyja utólagos házasság útján el nem ismerte és háztartásába nem vette; a kiskorú és magát eltartani nem képes anya életbenléte dacára oly unokának tekintendő, aki mint teljesen árva, nagyatyjának életben léte alatt ez utóbbinak eltartására szorult és így a nagyatya halálától egészen az utólagos házasság megkötéséig a fennebb hivatkozott törvényhely értelmében az elhalt nagyatya évi munkakeresményének 20%-ára nézve törvényes igénynyel bir. Aktit krómsavmérgezés, mint üzemi baleset. A szakorvosok egybehangzó véleménye szerint igénylő férje a legnagyobb valószínűséggel akut krómsavmérgezésben, tehát a méregnek egyszeri és mindenesetre időbelileg szűken meghatárolt hatása következtében halt meg. E részben tehát az üzemi baleset követelményei teljesítve volnának, csupán azt a körülményt kellett még vizsgálni, hogy a baleset tényleg a biztosítás alá tartozó üzemi munkából ered, vagy annak folyománya. A bizonyítás során megállapíttatott, hogy a gyár egyik helyiségében, ahova elhaltnak bejárata volt, nagyobb mennyiségű krómsavas vegyület helyez-