Munkásügyi szemle, 1917 (8. évfolyam, 3-24. szám)

1917 / 5-6. szám - Az angol szociális biztosítás

162 Munkásügyi Szemle gyárak is beszüntették üzemeiket. A város lakossága egyszer menekülni is volt kénytelen, másszor meg ki volt téve a város lövetése, illetve a szerbek ágyúzása miatt sok izgalomnak és félelemnek. A taglétszám csökkenése mellett a pénztár bevétele is jelentékenyen alászállott. A redukált járulékbevételek, havi 6.500—7.000 korona, a folyó kiadások fedezésére szolgáltak. A pénztárnak az 1914. év végén közel 45.000 korona tartozása volt. Ezrekkel tartozott az orvosoknak, gyógyszerészeknek, kórházaknak, fürdőknek, szállítóknak, társpénztáraknak és a felszámolt vagyontömegeknek. Az Állami Hivatal a pénztár súlyos anyagi helyzetét, valamint a város exponált fekvését szem előtt tartva, törvényben biztosított jogával élve, a pénztár önkormányzatát felfüggesztette és a pénztár vezetését a pancsovai járás tb. főszolgabírájára ruházta. Az új vezetőség a fősúlyt a majdnem 100.000 koronát kitevő járulékhátralékok behajtására fordította. Munkája, - törekvése sikerrel járt. Míg 1914. december hó végén a munkaadók járuléktartozása 98.381 korona volt, addig 1916. november hó végén ez az összeg — leszámítva a nem kincstári postamesterek tartalékolt járulékhátralékát —- 35.820 korona 68 fillérre csökkent. Behajtatott tehát a járulékhátralékok 58°/o-a. Az utolsó fillérig kifizette a pénztár összes tartozásait, nem tartozik sem orvosnak, sem gyógyszerésznek, sem kórháznak, sem szállítónak, sem társpénztárnak. Visszafizette a felszámolt pénztártól az 1912—1913. években kölcsönvett 6.000 korona adósságot is. A járulékok behajtásánál a pénztár a következő módszert használta: a községi elöljáróságokkal megállapodott abban, hogy a járulékhátralékokat a pénztár egy-egy lisztviselője hajtja be, aki mellé az elöljáróság egy esküdtet rendelt ki. A 2"/c-os behajtási illetékekről a községi elöljáróságok a pénztár javára lemondtak és azok teljes egészében a pénztárt illették. Ezek az összegek szolgáltak a pénztár kiküldött tisztviselői által felszámított' napidíjak és fuvardíjak fedezésére. Ilyen címen befolyt a pénztárhoz az 1915. év második felében és az 1916. évben 1.571 korona 69 fillér. Tisztviselőinek kifizetett a pénztár ugyanezen idő alatt 1.732 korona 56 fillért, úgy hogy az 50.000 korona járulékbehajtása a pénztárnak tulajdonkép 160 korona 87 fillérjébe került. Szinte hihetetlen, hogy személyes eljárással mennyivel nagyobb eredmény érhető el, mint a közigazgatási hatóságok útján, akik hónapokon át hevertetnek elintézetlenül egy-egy pénztári megkeresést a jól ismert 195. §. dacára is. A pénztár anyagi javulásának fényes eredménye lesz az 1916. évi zárszámadás, mert az anyagilag teljesen a csőd szélén állott pancsovai pénztár jelentékeny kezelési felesleggel fogja zárni évi működését. A táppénz, gyógyszer, kórházi és egyéb segélyezési költségek alig maradtak alúl azon összegeknek, amelyeket a pénztár békében ugyanazon címeken kifizetett; 16 működő orvos egy kis vidéki pénztárnál bizony sokat jelent! A pénztár vezetősége nagyobb mozgalmat indított a tüdővész elleni védekezés tárgyában. Éppen a háborús időt találta a legalkalmasabbnak a mozgalom megindítására, mert legjobban tudta megértetni, hogy a háborúból hazakerülők tekintélyes része gyógykezelésre, üdülőhelyre fog szorulni. Pancsova város közönsége törvényhatósága útján a pénztárnak ingyen telket adott egy üdülőtelep felállítására. Reméli a pénztár vezetősége, hogy az 1917. évben tető alá hozza a megalkotni óhajtott 25- -30 ágyas erdei üdülő telepét, ahol a tüdőbetegek százai fogják visszanyerni munkaképességüket. A pancsovai pénztár Belgrádban be- és kifizetőhelyet akart létesíteni, hogy tagjai sorába felvehesse a meghódított Szerbia fővárosában dolgozó polgári egyének ezreit. A pénztár vezetősége és a kormányzóság között hónapokon át folytak a tárgyalások, amelyek egy évi szünetelés után most újból megindultak. Az osztrák beíegsegélyezési novella életbeléptetése tárgyában az osztrák Reichskommission országos értekezletre hivta össze a betegsegélyző pénztárakat, amely március 11. és 12-én tartatott meg. Az értekezlet napirendjén a következő négy pont szerepelt. 1. A pénztárak szolgáltatásai az új törvényes rendelkezések szerint. 2. Orvos-kérdés. 3. A pénztárak szövetségének ügye. 4. A hozzátartozók biztosítása. Az értekezlet lefolyásáról részletesebb tudósítást legközelebb hozunk. Osztrák munkásbiztosítási szakemberek Dudapesten. Widholz és Reimann osztrák képviselők, Beér, a wieni általános munkásbeteg&egélyző pénztár, Kivoll, az alsó-ausztriai pénztári szövetség és Ziemvam, az osztrák Reichs-